XIV. tétel

     A) Hazánk külkereskedelme és idegenforgalma, csatlakozás az EU-hoz
                          B) Melyek a nagyrasszok?
                C) Osztrava, Krasznoszjarszk, Ural, Murmanszk

Kereskedelem: közvetít a termelők és a fogyasztók között. Fajtái:
belkereskedelem, külkereskedelem (export, import). Ezek lebonyolítása
jelenti a külgazdaságot.
Áruszerkezete a külkereskedelemnek: főleg energiahordozókat hozunk be, de
ezen kívül még nyersanyagokat, gépeket, gépkocsikat, fogyasztási cikkeket.
Kivitel: főleg a félkész termékek szerepelnek, pl. timföld, műanyagok,
fogyasztási cikkek, gyógyszer, textília, élelmiszer és alapanyagai.
A gazdasági élet akkor van egyensúlyban, ha a kivitel fedezi a behozatal
értékét.
Külkereskedelmünk iránya: Európán belül főleg Németország és Ausztria;
Független országok, Oroszország; Csehország, Lengyelország, Szlovákia.
Idegenforgalom: ez korunk világjelensége, fontos gazdasági tevékenység,
ebben az ágazatban hazánk adottságai kedvezőek. Magas az átutazók aránya.
Az idegenforgalom mértéke a nyári napokban a legnagyobb. Jelentősége
szerint első helyen Budapest áll, majd a Balaton, aztán történelmi
városaink (Eger, Sopron, Pécs), utána a nemzeti parkok és arborétumok, ez
után a Dunakanyar és a különleges tájak (pl. Őrség), valamint a kulturális
rendezvények (Budapesti tavaszi fesztivál, szegedi szabadtéri játékok), és
végül a gyógyfürdők.
Csatlakozás az EU-hoz: a külkereskedelmi forgalmunk 2/3-ad részét ez EU-val
bonyolítjuk le, innen érkezik Magyarországra a legtöbb külföldi tőke. 1991
óta társulási egyezményünk van az EU-val, ez lehetőséget adott a magyar
termékek kedvezményes kiviteléhez, ugyanakkor így az EU-s tagállamok is
kedvezményeket kapnak, mely nagy kihívás a magyar iparnak. Mit várhatunk EU
tagságunktól:
a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacra jutását;
vonzóbb lesz a befektetők számára Magyarország;
a munkaerőmozgás csökkentené a munkanélküliséget hazánkban;
a kapott támogatások lehetővé tennék a felzárkózást.

Nagyrasszok (Tk 52. o.): az emberiség egy faj (homo sapiens), az UNESCO is
kimondja ezt hivatalos - 1950-es - nyilatkozatában. Az antropológia
(embertan) a külső jegyek alapján osztja rasszokra (csoportokra) az
emberiséget:
europid nagyrassz: a világ népességének kb. 50%-át teszi ki, többek között:
európaiak, arabok, indiaiak, irániak;
mongolid nagyrassz: a világ népességének kb. 33%-át teszi ki, többek
között: kínaiak, koreaiak, indiánok, japánok;
negroid nagyrassz: a világ népességének kb. 10%-át teszi ki, főleg az
Afrikai kontinensen területén élők;
ausztroid nagyrassz: a világ népességének legkisebb részét tesz ki,
Ausztrál őslakók.
A rasszok közötti legnagyobb keveredés Dél-Amerikában figyelhető meg.

A. Osztrava: város Csehországban.
Krasznoszjarszk: város Oroszországban.
Ural: Európa és Ázsia határán található, variszkuszi röghegység.
Murmanszk: kikötő Oroszországban.