X. tétel

                        A) Hazánk energiagazdálkodása
                        B) Transzszibériai vasútvonal
                     C) Veszprém, Rodope, Szófia, Odera

Az energiagazdálkodás: a kitermelést, az átalakítást és az elosztást is
magába foglalja. Magyarország energiahordozókban szegény és behozatalra
szorul.
Fogyó energiahordozók:
szénfélék: lignit Mátra alján, Bükk alján;
barnakőszén: Dunántúli-középhegység, pl. Dorog;
feketekőszén: Mecsek;
kőolaj/földgáz (azonos helyen): Dél-Alföld (Algyő, Kiskundorozsma),
Délnyugat-Dunántúl (Zalaegerszeg, és Lovászi környéke).
Megújuló energiahordozók (felhasználása csekély): vízi energia Kiskörénél
és Tiszalöknél, szélenergia a Kis-Alföldön, geotermikus energia az
Alföldön.
Másodlagos energiahordozók: villamos energia előállítása hőerőművekben,
amik szén és kőolaj tüzelésűek:
Szászhalombatta - kőolaj tüzelésű;
Tiszaújváros - kőolaj tüzelésű;
Visonta - lignittüzelésű;
Oroszlány és Pécs - barnakőszén, feketekőszén tüzelés;
Atomerőmű Pakson található, ez hazánk energiatermelésének az 50%-át adja.
Behozatal: keletről, Vinyica, Albertirsa magasfeszültségű távvezetéken,
bizonytalan.

Az orosz birodalom gyarmata volt Szibéria, a XVII. sz. foglalta el. A
terület jóformán lakatlan volt. A XIX. sz. végén III. Sándor cár kezdte el
építeni a vasútvonalat a legkedvezőbb, déli területen, fegyencekkel.
Moszkva és Vlagyivosztok között 9440 km a vasútvonal hossza, ezzel ez a
leghosszabb a világon, 8 nap és 7 éjszaka. A folyók és a vasútvonal
találkozásánál a legjelentősebb a fejlődés (pl. az Obnál Omszknál,
Novoszibirszknél, vagy  a Jenyiszejnél Krasznoszjarszknál).

A. Veszprém: város a Bakonyban, Veszprém-megye  székhelye,  ipari-,  vegyi-,
   élelmiszer-, faipari központ, jelentős még a gépgyártása.
Rodope:  hegység  Bulgáriában,  variszkuszi,  régi  röghegység,  cink,  ólom
található.
Szófia: Bulgária fővárosa, közlekedési csomópont  is.  Gép-  és  textilipari
övezet.
Odera: folyó  Európában,  természetes  határ  Németország  és  Lengyelország
között.