VII. tétel

      A) Szlovákia természeti viszonyai, energiahordozók, nyersanyagok,
                                 iparvidékek
                       B) Budapest, az ország fővárosa
                   C) Várna, Bukarest, Ljubljana, Temesvár

Területe 49000 km2 (fél Magyarországnyi), lakossága 5,3 millió, népsűrűsége
közepes. Fővárosa Bratislava (Pozsony). Államformája köztársaság.
Tájai:
Röghegység: variszkuszi eredetűek, földtörténeti ó időszak, Szlovák-
érchegység.
Észak-nyugati Kárpátok, Magas-Tátra (természetvédelmi terület). Eurázsiai-
hegységrendszer tagja - fiatal lánchegység.
Dunamenti-Alföld: feltöltött síkság, Kis-alföldünk párja. A Dunának a
legnagyobb szigete Csallóköz. Itt él a magyar nemzetiség nagy része.
Éghajlat: északi mérsékelt övezet, valódi mérsékelt öv:
Kontinentális átmeneti;
Hegyvidékeken függőleges övezetesség.
Folyói: bővizűek, és nagyesésűek. Vág, Nyitra, Garam, Ipoly, Sajó, Hernád.
Gazdasági élet: lásd I/B tétel.

Budapest: területe 526 km2, lakói kb. 2 millió. Észak-déli kiterjedése
22km, kelet-nyugati 24km. Földrajzi elhelyezkedése kedvező:
síkság (Pesti-síkság);
hegység (Budai-hegység, ami a Dunántúli-hegység, Dunazugi része);
Folyója a Duna (észak-dél irányban szeli át a várost). Pesten a Szilas- és
a Rákos-patak, Budán az Aranyhegyi-patak. Budán található az úgynevezett
budai termális vonal, amiből hőforrások fakadnak. Törökfürdők (Király,
Rudas, Lukács).
A hegyei alacsonyak (legmagasabb János-hegy, 526m), mészkőhegységek (karszt-
jelenségek).
Felszíni vizekben szegény, földalatti vizekben bő.
Éghajlat: Buda hűvösebb és csapadékosabb. Az uralkodó szélirány észak-
nyugati és viszonylag magas a napsütötte órák száma.
Budapest fejlődése a török hódoltság után indult meg, de igazán csak a
kiegyezés utáni időszakban (ekkor határozzák el, hogy világvárossá
fejlesztik). 1800-as évek vége, az 1900-as évek eleje az eklektika és a
szecesszió stílusa. Négy szakasza van a város fejlődésének:
Belváros: minisztériumok, bankok;
Belső lakóhelyi öv (VI, VII, IX, kerület részei, sugárutakig bezárólag);
Külső munkahelyi öv: valamikor gyárak, pályaudvarok.
Külső lakóhelyi övek: családi házak, lakóházak, lakótelepek.
Az első agglomerációs övezet 1950-ben egyesült. Közigazgatásilag 23 kerület
van. Az idegenforgalma az első az országban. A közlekedése sugaras,
körgyűrűs szerkezetű. Két metróvonala van (az egyes kéreg alatti vasút). A
felszíni közlekedés rendkívül elavult. Az ipari létesítményeket 1960 óta
folyamatosan telepíti ki a fővárosból. Ma az úgynevezett harmadik szektor,
azaz a szolgáltatás aránya folyamatosan nő.

A. Várna: város Bulgáriában, kikötő  a  Fekete  tengernél,  ipari  város  is
   egyben, gépipara, feldolgozó ipara kiemelkedő.
Bukarest: Románia fővárosa, stb. Gépipara, textilipara a román  ipar  1/6-át
tömöríti.

Ljubljana:   Szlovénia   fővárosa   a   Száva   partján.   Gép-,    könnyű-,
élelmiszeripar.

Temesvár: romániai város, Erdélyben. Bánságban  kulturális  központ,  de  az
ipara                              is                              jelentős.