VI. tétel

     A) Csehország természeti viszonyai, nyersanyagok, energiahordozók,
                                 iparvidékek
                  B) Hazánk zöldség- és gyümölcstermesztése
                  C) Pécs, Galati, Újvidék, Karszt-hegység

Területe 79 000 km2, lakóinak száma 10,4 millió, népsűrűsége közepes.
Fővárosa Prága, államformája köztársaság.
Felszíne, tájai:
Cseh medence, nyugati terület, határoló hegységei a Szudéták, Érchegység,
Cseh-erdő, Cseh-Morva-dombság.
Morva-medence: határoló hegységei a Szudéták (röghegység), Cseh-Morva-
dombság, észak-nyugati-Kárpátok része és a Nyugati-Beszkide.
Éghajlat: északi mérsékelt övezet, valódi mérsékelt öv, kontinentális
átmeneti.
Folyói: Cseh-medencében Moldva, Elba, a Morva-medencében a Morva folyó
található.
Gazdaság: I/B tétel.

Zöldség: kertszerű művelésben a leggazdaságosabb, a kis területen nagy
terméshozamok. Meleg- és csapadékigényesek (nagy részük Amerikából
származik). Jól tárolhatók, és jól szállíthatók.
Burgonya: ipari-, takarmánynövény és emberi fogyasztásra is alkalmas. A
homokos talajt kedveli, egyenletes csapadékmennyiséget igényel. Fő
termőkörzetei: Nyírség, Somogyi-dombság területei.
Hagyma: sok C-vitamint és illó olajokat tartalmaz.  Jó minőségű fekete
mezőségi talajt, sok napsütést igényel. Fő termőkörzete Makó és vidéke.
Paradicsom: konzervipari alapanyag. A laza talajt kedveli, és nagyon
hőigényes. Fogyasztópiacok, konzervgyárak közelében termesztik.
Paprika: a leghőigényesebb növényünk.
Fűszerpaprika: magas C vitamin tartalmú. Szeged és Kalocsa környékén (a
világon először használtuk őrleményként);
Zöldpaprika: igénytelenebb, szinte mindenütt termesztik Cece, Szentes,
Hatvan.
Káposzta: Vecsés környéke.
Gyümölcstermesztés: kedvezőek az éghajlati hatások, szinte minden mérsékelt
övi gyümölcs megterem. A magyar gyümölcsöknek kiváló az ízhatása.
Alma: főleg kivitelre termesztjük.
Jonatan: Nyírség, dél-Dunántúl, Szabolcs.
Sztarking: Kiskunság.
Kajszibarack: érzékeny gyümölcs. Kiskunság, Kecskemét.
Őszibarack: hő- és napfényigényes, meszes talajkedvelő. Buda és környéke,
Szeged, Szatymaz.
Bogyós gyümölcs: ezek kedveltek külföldön.
Gurulós málna: szörp, mélyhűtött málna. Dunazugi-hegység, Börzsöny.
Ribizli (fekete, fehér, piros): Börzsöny, Mátraalja.
Szamóca: Szentendrei-sziget, Szeged.
Szőlő: a rómaiak telepítették először, eléggé hőigényes nővény, főleg a
napsütés fontos számára, a cukortartalmat fokozza. Drága telepíteni, mert
az első három évben nem terem. Csapadékigénye mérsékelt, a nyári
szárazságot is jól tűri.
Történelmi borvidékek: Tokajhegyalja, Tokaj (aszúborok), Eger (Bikavér),
Gyöngyös, Abasár, Villány, Szekszárd, Sopron (vörös bor), Balatonfelvídék
(fehér borok), Alföldi borok (múlt századiak). Pezsgőgyártás két helyen:
Budafok, Balatonboglár.
Tartósító ipar: konzervgyárak (Kecskemét, Debrecen, Nyíregyháza), hűtőházak
(termő területek körzetei).

A. Pécs: város a Mecsekben,  Baranya-megye  székhelye,  kulturális  központ,
   ipari központ. Bőr- (kesztyűgyár),  kerámiaipar  (Zsolnay).  Élelmiszer-,
   dohányipar. Feketekőszén egyedül itt található Magyarországon.  Csontváry
   múzeum, dzsámi.
Galati: város Romániában, folyami kikötő, Duna. Tengeri hajók is fel  tudnak
jönni idáig, és megrakodhatnak a vaskohókból (bányászat nincs).
Újvidék: város Kis-Jugoszláviában, Vajdaság tartomány  központja,  egyben  a
magyar kultúra központja. Élelmiszeripara, mezőgazdasága jelentős.
Karszt-hegység:  hegység  Szlovéniában,   mészkőhegység,   első   tudományos
kutatás   a   mészkő   hegységekben   a   víz   útjáról   (innen   a   neve,
karsztjelenségek).