V. tétel

    A) Lengyelország természeti viszonyai, energiahordozók, nyersanyagok,
                                 iparvidékek
                  B) Háromszék - Csíki - Gyergyói  medence
                    C) Keszthely, Maros, Visztula, Marica

A. A területe 312 683 km2, ez  kb.  3,25-szor  nagyobb,  mint  Magyarország,
   lakóinak  száma  38,4  millió,  népsűrűsége  közepes.   Fővárosa   Varsó,
   államformája köztársaság. Az urbanizáció foka Európához  képest  (62%-os)
   alacsony. Észak-kelet Európában helyezkedik el, partvonala tagolatlan, ez
   egy épülő lapospart.
Felszíne, tájai:
Lengyel-alföld:
észak: tóhátság alakult ki, jégkorszakban keletkezett  (glaciális),  talaját
moréna halmok borítják.
dél: löszös talaj.
Lengyel-középhegység: erősen lekopott variszkuszi röghegység.
Szudéták: variszkuszi röghegység.
Szilézia: dombvidék.
Kárpátok: fiatal-lánchegység.
Éghajlat:  északi  mérsékelt  övezet,  valódi  mérsékelt  öv,  kontinentális
átmenet.
Vizei:
      Folyói:
Visztula: Gdańsknál ömlik deltatorkolattal a Balti-tengerbe.
Odera:   természetes   határ   Lengyelország    és    Németország    között,
deltatorkolattal ömlik a Balti-tengerbe Szczecin mellett.
      Tavai: glaciálisak, pl. Mazúri-tóhátság.
Gazdasága   lassan   fejlődik,   alakul,   egy   közepesen   fejlett   ipari
agrárországgá.
Ipara: főleg a II. v. h. után fejlődött.
Ásványkincsei:   feketekőszén   található   Sziléziában   és   a    Lengyel-
középhegységben. Kősó, kálisó,  színesfémek  és  kén  található  a  Lengyel-
középhegységben és a Visztula völgyében.
Nehézipar: főleg felső Sziléziában összpontosul. Ipari  központok:  Katowice
(nehézipar,  kohászat  és  gyógyszergyártás),  (Nova-Huta)  Krakkó  (királyi
székhely, új nehézipari központ,  kohászat,  gépgyártás),  Varsó  (vegyipar,
elektronika),    Płock    (kőolaj    feldolgozás),    Bielsko-Biała    (Fiat
gépkocsigyártás). Kikötői: Gdańsk, Szczecin.
Mezőgazdaság: fejletlen, kisparaszti gazdaságok a jellemzők:
Állattenyésztés: szarvasmarha, sertés,  juh,  magas  a  lóállomány  (igavonó
állatnak tartják).
Növénytermesztés:
észak: rozs, burgonya, takarmánynövények és len.
dél: cukorrépa, búza, sörárpa, komló.
Melegkedvelő növényekből behozatalra szorul.

Keleti-Kárpátokban lévő, zárt Székelyföldi medencék, a keleti-Kárpátok
vonulata négy részből áll:
a legkülső homokkő vonulat (Háromszéki havasok)
mészkőszirtek (Csíki havasok)
kristályos vonulat (Hargita)
A medencék 600 - 800m magasságban helyezkednek el, éghajlatuk hűvös, főleg
állattenyésztésük jelentős (juh, szarvasmarha). Növénytermesztésben a
takarmánynövények és a burgonya a jelentős. Városaiban főleg a textil-, fa-
, bőripar a jelentős, pl. Gyergyószentmiklós.

B. Keszthely: Balaton dél-nyugati részén helyezkedik el. III/B tétel.
Maros: folyó Romániában a keleti-Kárpátok oldalán ered,  átfolyik  Erdélyen,
és Szegednél ömlik a Dunába.
Visztula: folyó Lengyelország észak-nyugati-Kárpátokban. Gdańsknál  ömlik  a
tengerbe.
Marica: folyó Bulgáriában,  a  Rila-hegységben  ered.  Völgyében  mediterrán
éghajlat uralkodik, gazdag zöldség- és gyümölcstermelő terület.