II. tétel

 A) Független Államok Közössége, nyersanyagok, energiahordozók, vízerőművek
                      B) Mit jelent az infrastruktúra?
                      C) M1 - M7-ig hazánk közlekedése

A FÁK rendkívül gazdag ásványkincsekben.
Energiahordozók: óriási vagyon, azonban nagyon mostohák a körülmények.
Szénmedencék:
Donyec-medence: feketekőszén;
Kuznyecki-medence: feketekőszén;
Pecsorai-medence: feketekőszén;
Moszkvai-medence: barnakőszén;
Urali-szénmedence: kiürülőfélben feketekőszén;
Karagandai-medence: feketekőszén;
Léna-medence: feketekőszén.
Kőolaj:
Észak-Kaukázus: a legrégebbi kőolajlelőhely, Baku központ;
Ural és Volga közötti terület, Perm a központja (II. Bakunak is hívják),
innen indul a kelet-Európa felé a barátság kőolaj vezeték;
Nyugat-Szibéria: Szurgut központ (III. Baku), innen indul nyugat-Európa
felé;
Földgáz:
Észak-Kaukázus: Groznij központ;
Ural, Volga közötti terület: Orenburg központ;
Nyugat-Szibéria: Jekatyerinburg központtal;
Atomenergia: 10%-át adja a FÁK energiagazdaságának. Az atomerőművek
elavultak, nyugaton helyezkednek el. Legjelentősebb a kurszki és a
voronyezsi (az ipari tevékenységet feltüntető térképen Novovoronyezsszkij).
Vízi energia: hatalmas vízi erőművek. Fontos a Volgán lévő vízierőművek
sorozata, legnagyobbak a Szamaránál, Szaratovnál, Volgográdnál lévők.
Szibériában az Angara folyón lévő vízierőművek Bogucsani, Uszty-Ilimszk és
Irkutszk. A Jenyíszej folyón Krasznojarszk városánál.
Egyéb nyersanyagok: vasérc található Kurszkban (itt jó minőségű és közel
van a felszínhez), a Donyec-medencében és a Kuznyecki-medencében.
Ötvöző anyagok (króm, nikkel, mangán): Uralban és kelet-Szibériában színes
és nemesfémek, gyémánt közép-Szibériában.

Infrastruktúra: a termelés folyamatosságát és a lakosság életkörülményeit
javító létesítmények összessége, nélkülözhetetlen feltétele.
Csoportosítása:
Műszaki infrastruktúra: ez a termelő ágazatot segíti:
közművek, elektromos áram, víz, csatorna, gáz;
kommunikáció eszközei, telefon, számítógépes hálózat;
közlekedés objektumai: út, vasút, kikötő, repülőterek.
Szociális infrastruktúra: a lakosság veszi igénybe:
egészségügy és létesítményei;
oktatás és létesítményei;
közigazgatás és létesítményei;
kulturális és létesítményei;
üzlethálózatok.

A. Magyarország közlekedés szempontjából Európa hálózatában kedvező  fekvésű
   a nyugat-keleti forgalom miatt. Közlekedésünk hálózata centrális, sugaras
   elrendezésű, központja Budapest.
Vasút:  nagytömegű  áruszállításra   és   személyszállításra   alkalmas.   A
fővonalak villamosítottak. Összeköttetésben van  Európa  hálózatával.  A  fő
csomópontok gazdasági központok vagy hídvárosok (Miskolc, Győr, Szolnok).  A
pályák gyors közlekedtetésű vonatok  közlekedtetésére  nem  alkalmasak  (Tk.
156. o.).
Közúti közlekedés: háztól-házig szállít, hátránya az  energiaigény,  ill.  a
levegő  szennyezés.  Útaink  közepes  minőségűek.  Autópályáink   készülőben
vannak (Tk. 158. o.).
M0: Budapestet veszi körül, félkész.
M1: Budapestet köti össze Magyarország nyugati határával.
M3:  Budapestet   kötné   össze   Magyarország   keleti   határával,   pill.
Füzesabonyig van kész.
M5: Budapestet kötné össze Magyarország déli  határával,  pill.  Kecskemétig
van kész.
M7: Budapestet kötné össze Magyarország dél-nyugati határával, pill.  Siófok
előtt ér véget.
Vízi közlekedés: áruszállítás a fő feladata, hátránya  a  lassúság,  előnye,
hogy olcsó. Főleg  a  Dunán  folyik.  A  személyforgalom  szempontjából  nem
mérvadó, mert még a kompok is  időszakosan  működnek.  A  személyforgalom  a
turizmust szolgálja. Legnagyobb kikötők: Győr, Mohács és Budapesten Csepel.
Csővezetékes  szállítás:  kőolaj,  földgáz  szállítására  használják.  Drága
felépíteni, de gazdaságos üzemeltetni.
Légiközlekedés:  belföldi  légiközlekedés   elhanyagolható,   a   nemzetközi
légiforgalom jelentős (Tk. 160. o.).