I. tétel

     A) Független Államok Közössége. Helyzete, határai, felszíne, folyói
             B) Csehország és Szlovákia legfontosabb iparvidékei
                            C) A délszláv államok

A. Területe 22 millió km2, azaz két Európa nagyságú,  népsűrűség  15  fő/km2
   (alacsony). A világ harmadik legnépesebb országa.
Két kontinensen helyezkedik el, a kisebbik  terület  Európa  északi,  észak-
keleti területén van, a nagyobbik Ázsia északi,  észak-keleti  részén  terül
el. Határai: 2/3-részben tengerek  határolják,  északon  a  Jeges-tenger  és
peremtengerei (permtengerek: lásd. másodikos tételek, II tétel  /B  rész  a.
pontja), keleten a Csendes-óceán és peremtengerei, délen és  nyugaton  főleg
szárazföldi határok határolják (15 állammal határos).
Felszíne változatos, keletkezés szerint:
Ősföldek (a földtörténet ősidejében keletkezett):
Balti-pajzs;
Közép-szibériai-fennsík;
Röghegységek (a földtörténeti ó időben keletkezett):
Ural-hegy (Variszkuszi maradvány);
Altaidák közül az Altaj és a Szaján-hegység.
Fiatal   lánchegységek   (a   földtörténeti   újidő    harmad    időszakában
keletkezett):
Eurázsiai-hegység:
Észak-keleti-Kárpátok;
Kaukázus;
Pamír-hegység (a hegységek csillagszerűen kapcsolódnak össze);
Pacifikus-hegység, észak-keleti irányba húzódik a keleti partvidéken;
Síkságok:
Kelet-európai-síkság;
Kaszpi-mélyföld;
Nyugat-szibériai-alföld;
Turáni-alföld.
Nagy tájak:
Kelet-Európai-síkság;
Ural-hegység;
Kaukázus;
Közép-Ázsia (Turáni-alföld);
Szibéria;
Távol-kelet.
Éghajlat:
Északi-hideg éghajlati övezet:
Állandóan fagyos területek (főleg a szigetvilágon);
Tundra;
Északi-mérsékelt övezet:
Szub-arktikus, ez a tajga;
Kontinentális éghajlat:
nedves kontinentális, észak-nyugat;
kontinentális száraz, ezek a belső területek, füves puszta;
Szélsőségesen szárazföldi éghajlat (sivatag), ilyen a Turáni-alföld;
Mediterrán jellegű éghajlat, ilyen a Kaukázus déli lába és a Fekete-tenger.
Vízrajz:
      Folyók:
Jeges-tenger vízrendszere:
Európai rész:
Északi-Dvina;
Pecsora;
Ázsiai rész:
Ob-Irtisz-ikerfolyam
Jenyiszej (Bajkál-tó vize tiszta, édesvízi fóka);         északra folynak
Léna;
Csendes-óceán  vízrendszere:  Amur  (természetes  határ,  a   legjelentősebb
folyó);
Balti-tenger    vízrendszere:    Néva-folyó,    a    torkolatában    fekszik
Szentpétervár;
Fekete-tenger vízrendszere: Dnyeper, Don;
Lefolyatlan terület:
Kaszpi-tenger: Volga (Európa legnagyobb folyója);  Ural  folyó  (természetes
határ);
Aral-tó: Amu-darja, Szir-darja táplálja;
Tavak:
Kaszpi-tenger;
Bajkál-tó (árkos süllyedés, a világ legmélyebb tava);

Az Osztrák-Magyar Monarchia részei voltak, az I. világháború után jött
létre mesterséges államként Csehszlovákia. A II. világháború után szovjet
érdekövezet, így 1948-ban kialakult az egypártrendszerű kommunista
diktatúra. A rendszerváltás 1989-ben történt meg (bársonyos forradalom).
1993-ban két önálló állammá vált szét, Cseh és Szlovák Köztársassággá.
Csehország: a Habsburg birodalom legfejlettebb tartománya volt (Európa
műhelye), különösen az ipara volt fejlett (mára elavult). A II. világháború
után a nehézipar túlzott fejlesztése a jellemző. Ásványkincsekben
viszonylag gazdag.
Energiahordozók:
Barnakőszén az Északi-hegy déli lábánál;
Feketekőszén felső Sziléziai medence;
Ezeket hőerőművekben hasznosítják.
Ásványkincsek, nyersanyag:
Kaolin, főleg Karlovy Vary környékén;
Grafit Csehország déli határán, ceruzagyártás České Bud?joviceben;
Vas és színesfémek a Cseh-medence nyugati pereménél;
Fa- jelentős bútoripar;
Ipara:
A kohászat kiemelkedő központjai Osztrava, Kladov, Plzen. Főleg importált
vasércet dolgoznak fel. A gépgyártás a fő felhasználója, főleg közlekedési
eszközök gyártásához, központok: Mlada Boleslav (©koda), Brno (traktor),
Plzen (villamos), Osztrava (bányagépgyártás), Prága (finommechanika).
Porcelán Karlovy Vary, bőr- és cipőipar Zlín, üveggyártás Jablonec,
ceruzagyártás České Bud?jovice, élelmiszeripar Plzen (a csehek és a németek
a legnagyobb sörfogyasztók).
Szlovákia: peremterületnek számított az Osztrák-Magyar Monarchiában.
Iparának fejlesztése főleg a II. világháború után indult meg.
Ásványkincsekben szegényebb.
Energiahordozók:
      Vízi energia (jelentős energiaforrás, nagy esésű folyók Garam,
Nyitra, Vág);
Kőolaj, nyugati határainál, kevés.
Barnakőszén a Magas-Tátra lábánál.
Nyersanyagai: vasérc Szlovák-érchegység, színesfémek a Selmec és Körmöci-
hegységénél (kevés).
Ipara: a II. világháborúban a hadi- és a nehézipart fejlesztették
(kohászat). Kohászat és gépgyártás Kassa, Pozsony és Zsolna. Vegyipar:
Pozsony. Vásárváros Komárom.

B. Jugoszláviai utódállamok  (délszláv  államok):  az  I.  világháború  után
   létrejött mesterséges állam  Jugoszlávia,  ez  laza  föderatív  szövetség
   volt, tagjai:
Szlovénia (fővárosa: Ljubljana);
Horvátország (fővárosa: Zágráb);
Bosznia-Hercegovina (fővárosa: Szarajevó);
Szerbia  (fővárosa:  Belgrád),  autonóm  területe  a   Vajdaság   (fővárosa:
Újvidék, ez magyar) és Koszovó (fővárosa: Priątina, ez albán).
Montenegró (fővárosa: Podgorica);
Macedónia (fővárosa: Szkopje)
Mindegyik önálló lett, kivéve: Szerbia és Montenegró alkotja Jugoszláviát.