XIX. tétel



      Felszíni vízfolyások, vízhozam, vízjárás, sebesség, árvízvédelem.


                                Üvegházhatás.


                 Nagy földrajzi övezetek, szoláris övezetek.


A. A források vize fokozatosan patakká, azok fokozatosan folyamokká válnak.
A. Vízgyűjtő terület: ez a terület, ahonnan egy főfolyó összegyűjti a
   vizeket, a nagyságát a felszín tagoltsága is befolyásolja.
B. Vízválasztó: a felszín legmagasabb pontjait kötjük össze, az így kapott
   vonalakat vízválasztónak nevezzük.
C. Vízhozam: a folyók keresztmetszetén 1 másodperc alatt keresztülfolyó víz
   mennyisége m3-ben. A vízhozam állandóan változik, függ a csapadék
   mennyiségétől, és a vízgyűjtő terület nagyságától.
D. Vízállás: a folyómederben a vízszínt magassága. Eszerint kis-, közép- és
   nagyvizet különböztetünk meg.  A mederből kilépő nagyvíz pl.: az árvíz.
E. A folyók vízállása a vízhozam és a vízállás ingadozása.
F. Hosszúságuk szerint a leghosszabb folyó a Nílus (6651km), Kongó
   (6516km), a Mississippi (6420km), vízhozam szerint a legnagyobb folyó az
   Amazonas, a Kongó, a Jangce (Kína).
G. A folyókat csoportosíthatjuk a folyótorkolatok szerint: tölcsér- és
   deltatorkolat.
H. Ha a folyó nem éri el a tengert, akkor azt lefolyástalan folyónak
   nevezzük.
I. A folyók haszna: fontos ivóvíz bázis, iparvíz, közlekedés, energia,
   táplálkozás miatt fontos.


   A földfelszín hosszú hullámú, vagyis infravörös hullámokat bocsát  ki,  a
   légkör a kisugárzott hő jelentős részét visszatartja (a vízgőz és  a  C2O
   első sorban), és ismét visszasugározza  a  felszínre.  Ennek  köszönhető,
   hogy a Föld hőmérséklete +14C°, ha ez nem volna,          -20C°  lenne  a
   föld átlaghőmérséklete.
J. A légkörnek ezt a melegvisszatartó hatását üvegházhatásnak nevezzük.


B. Nagy földrajzi ill. szoláris övek:
K. Nevezetes földrajzi fokok:
L. Északi Sarkpont (ÉSP)
M. Északi Sarkkör (ÉSK) - 66,5°
N. Ráktérítő (RT) - északi szélességi 23,5°
O. Egyenlítő (E) - 0°
P. Baktérítő (BT) - déli szélességi 23,5°
Q. Déli Sarkkör (DSK) - 66,5°
R. Déli Sarkpont (DSP)
S. A szoláris övek kialakulása a napsugarak beesési szögétől, ill. a Nap
   évi járásától függ (sarkpontok, sarkkörök, ráktérítő, baktérítő,
   egyenlítő). Az egyenlítőn két olyan nap van, amikor merőlegesen esnek be
   a napsugarak, baktérítőn, ráktérítőn egy olyan nap van az évben, amikor
   pont merőlegesek a napsugarak, a sarkkörökön egy olyan nap, amikor nem
   kel fel, ill. amikor nem nyugszik le a nap, a sarkpontokon pedig féléves
   nappal-éjszaka váltakozás van. (Tk. 174. o.)
T. Ezeket a szoláris övezeteket módosítják a felszín alakja, a domborzat, a
   tengeráramlások, a szelek.