XVIII. tétel

                          A) Felszín alatti vizek.
                  B) Tenyészidő, hőösszeg, napfénytartalom.
               C) Ismertesse a fiatal lánchegységrendszereket!

A. A felszín alatti vizeket víztartó  talaj-  és  kőzetlemezek  tartják,  és
   egymástól vízzáró rétegek különítik el. A felszín alatti vizek folyamatos
   mozgásban vannak,  fontos  szerepük  van  az  ivóvízellátásban.  Mélységi
   helyzetük szerint különböztetjük meg őket:
     1. Talajnedvesség: ez a talajban elraktározódott nedvességet jelenti;
     2. Talajvíz: az a legfelső vízzáró réteg felett felgyülemlett víz;
     3. Rétegvíz: két vízzáró réteg között felgyülemlett vizet jelenti (ide
        tartoznak az artézi vizek);
     4. Résvizek: ezek  a  kőzetek  repedéseiben  és  üregeiben  összegyűlt
        vizek, pl. karsztvizek.
   A felszín alatti vizek forrásokban jönnek a felszínre. A források sajátos
   csoportja  a  felszálló  források,  ezekben   a   hidrosztatikai   nyomás
   következtében  a  vizek  a  felszínre  kerülnek,  a  felszálló   források
   rendszerint vetődések mentén alakulnak ki.
   Hőmérsékletük és ásványanyag-tartalmuk miatt kétféle felszín alatti vizet
   különböztetünk meg:
      .  Hévizek:  nagy  mélységben,   hőmérsékletük   általában   20C°-nál
        magasabb.
      . Ásványvizek: hosszú utat tesznek meg a felszín alatt, és  ez  alatt
        különböző ásványi anyagokat hordoznak, ezek nagy része gyógyhatású.


B. Tenyészidő: a mezőgazdasági termelésre alkalmas  fagymentes  időszak,  ez
   Magyarországon április végétől szeptember végéig  tart.  A  tenyészidő  a
   napi középhőmérsékletek összege.
   Hőösszeg: egyes nővények termesztéséhez szükséges melegmennyiség  C°-ban,
   ez Magyarországon 2900C° és 3300C° között van.
   Napfénytartalom: a napsütötte órák száma, ez Magyarországon 2000  óra/év,
   ez óceáni éghajlaton 800 óra/év.


C. A fiatal lánchegységek az  ütköző  lemezek  mentén  alakulnak  ki.  A  fő
   felgyűrődési időszak a földtörténeti újidő harmadidőszaka.  A  Földön  ma
   két nagy fiatal lánchegység rendszer található:
   I. Eurázsiai hegységrendszer: 2 szárazföldi lemez ütközik. Tagjai: nyugat-
      keleti irányban: afrikai Atlasz-hegység, Pireneusok  (Európa),  Alpok,
      Appenninek, Kárpátok,    Dinári-hegység, Balkáni-hegység, Kaukázus, az
      Iráni-medence peremhegységei, Hindikus, Himalája.
  II. Pacifikus hegységrendszer:
     1. Ázsia  keleti  partvidéke  észak-dél  irányban,  két  óceáni  lemez
        találkozásakor  létrejött  szigetívek.  Tagja:  Japán  szigetek  és
        hegységei (szigetív típusú hegységei)
     2. Amerika nyugati részén végighúzódó, egy óceáni és  egy  szárazföldi
        kőzetlemez  találkozásából  keletkezett.  Kordillerák  (É-Amerika),
        Andok (D-Amerika).
      Felszínüket éles, csipkés hegygerincek és párhuzamos láncok  alkotják.
   Közöttük mély szakadékos  völgyek  találhatók.  Az  éghajlatuk  hűvösebb,
   csapadékosabb környezetüknél, rajtuk magassági növényzet  alakult  ki,  a
   függőleges övezetesség érvényesül. Főleg színes- és  nemesfémek  érceiben
   gazdagok.