XVII. tétel



           A csapadék keletkezése, talaj menti és hulló csapadék.


                             Aprózódás, mállás.


                   Mutasson az atlaszban 6 ismert vulkánt.


   Csapadék csak akkor keletkezik, ha a levegő lehűl, mert így válik ki a
                           levegő vízgőztartalma.
      talaj menti csapadék: a föld felszínén hűti le a levegőt. Reggeli
 csapadékok a harmat, a dér (0°C alatt van). Állandóan képződő a zúzmara, ez
    tartós hidegben alakul ki, ha páratartalomban gazdag levegő érkezik.
    hulló csapadék: a levegő felemelkedés következtében hűl le. A levegő
 hőmérséklete 100m-enként 1°C csökken a felemelkedés során. Ha a harmatpont
   elérése után is emelkedik, akkor megindul a felhőképződés. A kicsapódás
  apró sókristályokon vagy szennyező anyagokon történik (kondenzációs mag).
        Nagy magasságban felhőről, kis magasságban ködről beszélünk.
             Magasság szerint 3 felhőfajtát különböztetünk meg:
        Cirus: fátyolfelhők, magas szintű felhők, 7km magasan. Főként
          jégkristályokból állnak. Nem keletkezik belőle csapadék.
  Cumulus: gomolyfelhők, középmagasak, 2-7km között. Zivatarfelhővé szoktak
                                  alakulni.
 Stradus: rétegfelhők, alacsony szintűek, 2km alatt alakul ki. Csendes, több
                     napig tartó esőt okoznak általában.
    A csapadéknak két alapvető formája van, az eső és a hó. Esőnek akkor
  nevezzük, ha a felszín közeli hőmérséklet 0C° feletti, hónak akkor, ha a
felszín közeli hőmérséklet 0C° alatti.


   Aprózódás: a kőzetek egyre kisebb darabokra hullanak szét anélkül, hogy a
   kémiai tulajdonságuk megváltozna, tehát az  aprózódás  fizikai  folyamat.
   Három formája van:
A. hő okozta (sivatagi éghajlat);
B. fagy okozta aprózódás (sarkkörökön ill. hegyvidékeken);
C. biológiai aprózódás, ezt a növények hajszálgyökerei okozzák.
D. Mállás: a kőzetek kémiai tulajdonságai változnak meg. A mállás különösen
   a meleg, nedves éghajlati területeken a leghatékonyabb. Két formáját
   ismerjük:
E. a víz kémiai reakcióba lép különböző anyagokkal és így oldhatja a
   kőzeteket;
F. biológiai mállás: az egyes növények (zuzmók, mohák) savas anyagok
   termelésével mállasztják a kőzeteket.


A. Vezúv (Nápoly mellett),  Etna  (Szicília),  Stromboli  (Lipari-szigetek),
   Teleki-vulkán  (Afrika,  Kenya,  Turkana-tó),  Fuji   (Japán),   Krakatau
   (Indonéz-szigetvilág, Dél-Szumátra)  ,  Mount  St.  Helens  (Középnyugat-
   Amerika), Chimborazo (Ecuador), Popocatépetl (Mexikó).