XVI. tétel



                   Páratartalom, telítettség, harmatpont.


                               Földmágnesség.


  Felső-, közép- alsószakasz jellegű folyók munkaképessége és az elvégzendő
                       munka, folyók felszínformálása.


     Páratartalom: a levegő állandóan tartalmaz vizet. Minél magasabb a
  hőmérséklet, annál több vízgőzt tartalmazhat. A légkör vízgőzmennyiségét
              g/m3 fejezzük ki, ez a tényleges vízgőztartalom.
   Harmatpont: az a hőmérséklet érték, ahol a levegő telítetté válik, ill.
                     eléri a 100%-os nedvességtartalmat.
    Telítettség: akkor beszélünk róla, ha 1m3 levegőben annyi vízgőz van,
amennyit befogadhat.


   A földet mágneses tér veszi körül, a mágneses  teret  a  földmagban  lévő
   vastartalmú fémolvadékok áramlásai keltik.  A  mágneses  és  a  földrajzi
   pólusok  nem  esnek  egybe,  a  különbségüket   mágneses   deklkinációnak
   (elhajlás) nevezik. A belső áramlás miatt a mágneses tér, így  a  pólusok
   is változtak a földtörténet során.


A. A folyók a hordalékok szállításával alakítják medrüket,  a  munkavégzésük
   függ a meder esésétől, ill. a folyónak a vízhozamától. 3  szakaszjelleget
   különböztetünk meg:
A. Bevágó szakasz: felső szakasz jellege, ez általában a hegységre
   jellemző. A nagy sebességgel áramló víz pusztítja a meder alját és falát,
   a képződő hordalékokkal folyamatosan mélyíti a medrét. A meder v alakú, a
   folyó pedig ezen a szakaszon rendszerint nem hajózható.
B. Oldalazó szakasz: mérsékelten lejtő területeken alakul ki, a folyó a
   hordalékát még képes elszállítani. Általában széles völgyben kanyarog, a
   meder alakja aszimmetrikus, általában hajózható.
C. Feltöltődő szakasz vagy alsó szakasz jelleg: kis lejtésű területeken
   jellemző. A folyó a hordalékát folyamatosan lerakja, zátonyokat,
   szigeteket épít. Folyamatosan tölti, építi a felszínt. A meder tál alakú,
   maga a folyó pedig kotrással hajózható.
D. A folyók szakaszos jellege nem állandó. A szakaszjelleg változásai a
   folyóteraszok.
E. A hegységekből kilépő folyók a hegység lábánál törmelékkúpokat építenek.
   (Tk. 153. o.)