XV. tétel

                           A) Ciklon, anticiklon.
                                B) Síkságok.
                            C) Karsztjelenségek.

A. Izobár térképeken (azonos légnyomásokat  összekötő  vonal)  vannak  olyan
   területek, ahol az izobárok körkörös zárt rendszert alkotnak, magas  vagy
   alacsony nyomású területeket fognak közre.
A. Ciklon: nagy kiterjedésű, alacsony nyomású, felfelé szálló légköri
   képződmény. A ciklon közepén, a felszínen alacsony nyomás van, ezért a
   levegő a ciklonba befelé áramlik. A kitérítő erő miatt az északi
   félgömbön a levegő az óramutató járásával ellentétes irányban befelé
   áramlik és örvényszerűen felemelkedik. Csapadékos időjárást okoz.
   Haladási irányuk észak-keleti. Ezek alakítják ki - az ide kisodródó
   ciklonok - a 60. szélességi fok környéki alacsony nyomású területeket.
B. Anticiklonok: magas nyomású, lefelé szálló légörvény uralkodik, ezért a
   levegő kifelé áramlik, az óramutató járásával megegyező irányban.
   Általában derült, száraz időjárást okoz. Délkeleti irányba sodrodnak ki,
   így alakítják ki a 30. szélességi fok körüli magas nyomású övezetet.


B. A 200m  szintkülönbség  nélküli  területeket  hívjuk  síkságnak.  3  féle
   csoportosításuk van:
C. Szintkülönbség szerint:
D. tökéletes síkság: itt a szintkülönbség 30m alatt van;
E. tökéletlen síkság: itt a szintkülönbség 30m - 200m között van.
F. Keletkezés szerint:
G. lepusztult síkság (jégkorszaki): finn-tóvidék területe, a kelet-európai
   síkság egy része;
H. feltöltött síkság (folyók által feltöltött): Pó-síkság, az Alföld
   területe.
I. Elhelyezkedés szerint:
J. Alföldek: 0-200m-ig terjedő síkság. Alföld, Román-alföld, Kínai-alföld.
K. Felföld vagy fennsík (mondják még felföldnek, magas fennsíknak): 200m
   felett elhelyezkedő területek. Bükk-, Tibeti-fennsík (4000m felett
   helyezkedik el).
L. Mélyföld: tengerszint alatti helyezkedik el. Kaszpi-mélyföld, Hollandia
   1/3-része.


M. A víz mészkőhegységben végzett munkájának eredménye a karszt jelenség. A
   nevét a szlovéniai karszt hegységről kapta. A karsztosodás a mészkő
   oldhatóságán alapul. Az esővíz tartalmaz CO2-t, az így kialakuló szénsav
   reakcióba lép a mészkővel.
N. Karsztos formák:
O. Karrok (ördögszántás): mészkő felszínén létrejövő sekély mélyedések.
P. Víznyelők: tölcsérszerű mélyedések, amelyen a csapadék a mélybe jut.
Q. Dolina (töbör): kerekded oldódásos formák a mészkő hegységben.
R. Polie, poliék (mező): nagy kiterjedésű medencék. Méretére jellemző, hogy
   egy falu is elférhet benne.
S. Barlangok: a víz által szállított törmelék (kvarckavics) alakítja ki.
T.    Ez eddig a pusztító munka volt.
U.          Az építő munka a cseppkő.
V.    A karsztvíz a hegység lábainál előtör, fontos vízkészlet.