XIII. tétel

                A) A levegő felmelegedése, középhőmérséklet.
                              B) Röghegységek.
                           C) A tengerek mozgásai.

A.  A  levegő  felmelegedése:  a  napból  érkező  sugarak  44%-a   eléri   a
   földfelszínt, a többi elnyelődik ill.  elvész  a  légkörben.  A  légkörön
   áthaladó sugárzás a felszínre érve elnyelődik és hővé  alakul,  vagyis  a
   napsugárzás a földfelszín közvetítésével alulról melegíti fel a légkört.
A. A felmelegedés mértéke függ a napsugarak hajlásszögétől, a domborzatról
   és a földfelszín minőségétől.
B. A felszín sugárzásvisszaverő képességét albedonak nevezzük.
C. Középhőmérséklet:
D. napi középhőmérséklet: adott napon többször, különböző napszakokban mért
   hőmérsékleti adatok számtani középértéke.
E. havi középhőmérséklet: egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani
   középértéke.
F. évi középhőmérséklet: a havi középhőmérsékletek számtani középértéke.
G. Napi hőingás: a legalacsonyabb és a legnagyobb hőmérséklet különbsége.
H. Évi hőingás: a leghidegebb és a legmelegebb hónap középhőmérsékleteinek
   különbsége.
I. A hőmérséklet eloszlását térképen is ábrázolhatjuk, az egyenlő
   hőmérsékletű pontokat összekötő görbét izoterma vonalnak nevezzük.
J.    A léghőmérséklet értéke egy nap leforgása alatt is jelentős változást
   mutat. E változást a hőmérséklet napi járásának nevezzük. A hőmérséklet
   napi járása bizonyos késéssel követi a Nap látszólagos járását. A
   hőmérséklet értéke nemcsak naponta, hanem az év folyamán is változik, ez
   a hőmérséklet évi járása. Oka a Föld Nap körüli keringése, ill. a Föld
   tengelyferdesége.


   A mai röghegységek hajdani lánchegységek  lepusztulásával  keletkeztek  a
   földtörténeti  óidőben  (itt  fel  lehet  sorolni  a  Kaledoniai-  és   a
   Variszkuszi-hegységeket). A felső szinteket a külső erők pusztították le,
   ma már csak a maradványai találhatók a felszínen.
K. Európa röghegységei középmagasak, vannak azonban magas röghegységek is.
   Ilyenek az Altaidák Közép-Ázsiában (Altáj, Szaján, Tien-San). Ezek
   többszörös gyűrődési folyamatban keletkeztek, emelkedtek meg.
L. A röghegységek külső formáját a széles, lapos hegyhátak és a lankás
   medencék jellemzik. A függőleges övezetesség jellemzi. (A hőmérséklet a
   magassággal csökken.) Éghajlatuk hűvösebb és csapadékosabb, környezetük
   miatt. Ásványkincsekben gazdagok.


M. A tengervíz mozgásai: tengeráramlás, ár-apály jelenség, hullámzás. (III.
   tétel B)