XII. tétel

          A) A levegő összetétele. A légkör szerkezete jelentősége.
                              B) Ősmasszívumok.
                            C) Mi tud a tavakról?

A. Különböző gázok keveréke, összetétele:
   1. Állandó gázok:  állandóan  megtalálhatók  a  légkörben,  pl.:  oxigén,
      nitrogén, és a nemesgázok.
   2. Változó gázok: aránya a légkör összetételében változhat (legalább  100
      év kell hozzá), pl.: CO2, H, O3 (ózon).
   3.  Erősen  változó  gázok:  ezek  mennyisége  órák  leforgása  alatt  is
      megváltozhat a légkörben, pl.: vízgőz.
   A légkör összetétele: Nitrogén - 78%, O2 - 21%, egyéb (nemesgázok) - 1%.
   Szerkezete: három nagy területre oszlik a levegőburok:
     I. alsó légkör: 0 - 50km magasságig terjed.
        1. troposzféra:  0  -  12km-ig  terjed,  a  légkörnek  az  élővilág
           szempontjából  a  legfontosabb  része.  Itt  játszódnak  le   az
           időjárás jelenségei, itt található a légkör ž része, és  csaknem
           az egész vízgőz.
        2. sztratoszféra: 12 - 50km-ig terjed,  az  élővilág  szempontjából
           rendkívül fontos, mert a 20  -  30km  magasságban  található  az
           ózonréteg (O3), amely az UV sugarakat fogja  fel,  védőpajzsként
           fogja körbe a földet.
    II. középső légkör: mezoszféra, itt semmisülnek meg a föld felé  érkező
        meteoritok. 50 - 80km-ig terjed.
   III. felső légkör: 80 - több 10000km-ig  terjed,  míg  be  nem  olvad  a
        bolygóközi térbe. Ritka anyaga ionokból áll. Innen verődnek  vissza
        a rádióhullámok.
   A levegő sűrűsége a nehézségi erő hatására a felszín felé növekszik.
   A légkör jelentősége: bioszféra része az atmoszféra, fontos része van  az
   élet létrejöttében,  ipari  nyersanyag  is,  mert  a  nemesgázok  csak  a
   légkörből vonhatók ki, védőpajzsként is funkcionál.


B.  Ősmasszívumok:  a  földkéreg   legkorábban   megszilárdult   részei.   A
   kontinensek stabil magját alkotják. A későbbi kéregmozgások következtében
   emelkedtek ill. süllyedtek.
   Süllyedéskor felszínüket a tenger öntötte el, a tengeri üledék lerakodott
   a felszínére, ilyenkor  fedett  ősmasszívumról  beszélünk.  Pl.:  Brazil-
   felföld.
   Ahol az üledékek lepusztultak,  ott  fedetlen  ősmasszívumról  beszélünk.
   Pl.: Kanadai-pajzs, Balti-pajzs.
   Egyes területei hegységeket alkotnak az emelkedés során.  Pl.:  Dél-Kínai
   hegyvidék, Guyanai-hegyvidék.
   További  ősföldek  találhatók  még  Ausztráliában,  Afrikában,  a  Dekán-
   fennsík, Közép-Szibériai-fennsík.
   Ásványkincsekben gazdagok az ősföldek (vas, nikkel, króm).


C. A  felszín  mélyedésében  lévő,  minden  oldalról  zárt,  állóvíz  a  tó.
   Keletkezésük szerint:
   1. Tektonikus árkokban, vetődések közötti süllyedéssel keletkezett tavak.
      Ezeket hosszú keskeny forma jellemzi. Pl.:  Tanganyika-tó,  Bajkál-tó,
      Balaton-tó, Fertő-tó, Velencei-tó.
   2. Glaciális tavak: ezek a  jég  pusztító  munkája  következtében  jöttek
      létre, főleg a mélyítő munkával kapcsolatosak. Pl.: Finn-tó, Nagytavak
      Észak-Amerikában.
   3. Szélvájta tavak: laza szerkezetű területeken alakul ki.  Pl.:  Sós-tó,
      Fehér-tó.
   4. Morotva  tavak:  erősen  kanyargó  folyók  levágott  kanyarulatai.  Ez
      mesterséges és természetes úton is kialakulhatott. Tisza  mellett  sok
      van, Szelidi-tó.
   5. Elgátolt  tavak:  hegyomlás  vagy  egyéb  más  természeti  katasztrófa
      következtében keletkezik. Pl.: Erdélyben a Gyilkos-tó.
   6. Dolina tavak:  Aggtelek mellett a Vörös-tó.
   7. Kráter tavak: kialudt vulkánokban alakulnak ki. Pl.: Szent-Anna-tó.
   8.  Mesterséges  tavak:  folyók  visszaduzzasztásakor  keletkezik.   Pl.:
      Nasszer-tó a Níluson, Tisza-tó.


   Tavak  pusztulása  vagy  a  vízveszteség  következtében  történik,   vagy
   feltöltődik a tó medencéje. Ha vízveszteség következtében következik  be,
   akkor a tóba beömlő (tápláló) folyó kevesebb vizet ad, mint  amennyi  pl.
   elpárolog. Ha feltöltődik a tó medencéje üledékkel, akkor a tápláló folyó
   túl sok üledéket szállít a tóba.
   A tó pusztulásának fázisai:
     I. Fertő: a nyílt víztükröt zöld növényi szigetek bontják meg.
    II. Mocsár: a zöld növények kerülnek túlsúlyba.
   III. Láp: alig látszik víztükör a tó felszínén.
Gazdasági hasznai: halászat, turizmus, nád (mint nyersanyag), belvízi utak.
   Legnagyobb kiterjedésű tavak: Kaszpi-tó (maradványtó),  Felső-tó  (Észak-
   Amerika), Viktória-tó (Afrika). A legmélyebb tó a Bajkál-tó (1620m).