X. tétel

               A) Mozgások a kőzetburokban, gyűrődés, vetődés.
        B) Mérsékelten szárazföldi éghajlat, hideg éghajlati övezet.
                C) Üledékes energiahordozók, kőszén, kőolaj.

A. A hegységek kialakulása egy hosszú folyamat. Szakaszai:
     1. üledék gyűjtő medencék kialakulása
     2. üledék meggyűrődése oldalirányból
     3. kiemelkedés
   A hegységek az ütköző lemezszegélyeknél emelkednek ki.
   Gyűrt hegységek alaptípusai:
     1. két óceáni lemez ütközésénél  ilyenkor  szigetívek  hegységképződés
        alakul ki (Tk. 51. o.). Így keletkeztek a  Kelet-Ázsia  szigetívei,
        pl.: Japán szigetek.
     2. egy óceáni és egy szárazföldi kőzetlemez találkozásakor  az  óceáni
        lemez  a  szárazföldi  lemez  alá  csúszik  be,  előtte  mély  árok
        keletkezik. Nagy szerepe van  a  vulkáni  működésnek,  pl.:  Andok-
        hegység.
     3.  két  szárazföldi  lemez  ütközésekor  a   közöttük   lévő   tenger
        megsemmisül, a benne lévő üledék a  lemezek  oldalához  préselődik,
        pl.: Eurázsiai-hegységrendszer.
   A gyűrődés alapformája a redő (Tk. 51. o.).
   Vetődés: a szilárd  kőzetanyag  két  tömbjének  töréses  elmozdulása.  Az
   elmozdulás szerinti feszín típusai:
     1. sasbérc (kiemelkedik)
     2. árok (lesüllyed)
     3. lépcsős vetődés (lépcsőzetesen mozdul el)


B. Mérsékelten szárazföldi éghajlat: az óceánhoz  közelebb  eső  területekre
   jellemző (hazánk is ilyen éghajlatú). Jellemzője: a tele hideg,  a  nyara
   meleg.  A  hőingás  nagy,  a  csapadék  közepes  vagy  kevés,   eloszlása
   egyenlőtlen. A csapadékmaximum a nyár  elején  van.  A  folyók  vízjárása
   ingadozó. A természetes növénytakarója lombos erdő, erdős puszta. Talaja:
   barna erdőtalaj.
   Hideg övezet: kialakulási helye a  sarkkörök  és  a  sarokpontok  között.
   Jellemzője: az alacsony hőmérséklet.
     1. Sarkköri vagy szubpoláris (tundra): A tél hideg és hosszú, a  nyara
        rövid és  hűvös.  Csapadéka  kevés.  Természetes  növénytakarója  a
        mohák, zuzmók, törpecserjék. talaja tundra talaj, láp talajok.
     2. Sarkvidéki öv vagy poláris öv: állandó  fagyott  terület.  Egyetlen
        évszak jellemzi csak, ez pedig a tél. Itt talaj nem alakult ki, így
        növénytakarója sincs.


C.  A  kőszén  keletkezése:  éghető  szerves  kőzet.  Hajdani  lápokból   és
   mocsarakból keletkezett, meleg és nedves éghajlaton,  oxigéntől  elzárva.
   Legnagyobb kőszéntelepek: FÁK országok, Lengyelország, Németország, Nagy-
   Britannia.
   Kőolaj  keletkezése:  szerves   üledékes,   éghető   kőzet,   cseppfolyós
   állapotban. Elhalt planktonok tömegéből alakult ki, hajdani  tengerekben.
   Legnagyobb kőolajtelepek: Perzsa- és Arab-öböl, a FÁK  országok,  Mexikó,
   Venezuela.