IX. tétel

                A) A föld mélyének kincsei, energiahordozók.
        B) Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat és szubarktikus öv.
                         C) A szél felszínformázása.

A.    A    felszabadítható    energiát    tartalmazó    anyagokat     hívjuk
   energiahordozónak.
A. Elsődleges energiahordozók: a természetben találhatók
B. Fogyó energiahordozók: szén, kőolaj, földgáz, urán, tórium
C. Megújuló energiahordozók: szél, nap, folyó, a föld belsejéből származó
   geotermikus energiák.
D. Másodlagos energiahordozók: ezeket az ember alakítja át az elsődleges
   energiahordozókból. Pl.: gőz, villamos áram, benzin.


E. A kőszén keletkezése: éghető szerves kőzet. Hajdani lápokból és
   mocsarakból keletkezett, meleg és nedves éghajlaton, oxigéntől elzárva.
   Legnagyobb kőszéntelepek: FÁK országok, Lengyelország, Németország, Nagy-
   Britannia.
F. Kőolaj keletkezése: szerves üledékes, éghető kőzet, cseppfolyós
   állapotban. Elhalt planktonok tömegéből alakult ki, hajdani tengerekben.
   Legnagyobb kőolajtelepek: Perzsa- és Arab-öböl, a FÁK országok, Mexikó,
   Venezuela.


G. Mérsékelt övezet:
H. Meleg mérsékelt öv (szubtrópusi):
I. Mediterrán - a mérsékelt övezet meleg mérsékelt övezetében található.
   Jellegzetes kialakulási helye a Földközi-tenger medencéje és a
   kontinensek nyugati partvidéke (Kalifornia). Forró, hosszú, száraz nyár
   és enyhe, csapadékos tél jellemzi. A csapadék közepes eloszlása
   egyenlőtlen. Folyóinak vízállása ingadozó. Növénytakarója a keménylombú
   erdő (magyal- és paratölgy), tűlevű erdő. Talaja terra rossa, jellegzetes
   mediterrán.
J. Szubtrópusi monszun
K. Valódi mérsékelt öv
L. Hideg mérsékelt öv (szubarktikus): csak az északi féltekén található,
   mert a déli féltekén nincs a hideg mérsékelt övben kontinens. Jellemzői:
   a tele hosszú és igen hideg, a nyár rövid, de viszonylag meleg. A
   csapadéka kevés, nyáron van a csapadék maximum. Ez évi hőingás nagy, itt
   a földön az legnagyobb abszolút hőingás (113C?). Természetes
   növénytakarója a tajga, azaz a tűlevelű erdő. Talaja szürke erdőtalaj,
   vagyis a pozdor.


M. Főleg a száraz, növényzet nélküli területekre jellemző (félsivatagok,
   sivatagok).
N. A szél pusztító munkája:
O. defláció (szélkifúvás): ilyenkor medencéket hoz létre a szél.
P. szélmarás: a kemény kvarchomok szemcsék csiszoló munkája okozza. Így
   alakulnak ki a gomba sziklák.
Q. A szél felhalmozó munkája: a sebesség csökken, a szél lerakja a homokot:
R. a szabadon mozgó homok dűnealakzatot hoz létre
S. barkán - kifli formájú, szélfelőli oldala lankás, 20m is lehet
T. keresztirányú dűnék - oldalirányban összekapcsolódhatnak
U. a félig kötött homok felületén
V. parabola bucka - (a barkán ellentéte), a széllel ellenkező oldala lankás
W. parti dűnék - (tengerparton), a szél folyamatosan szállítja