VIII. tétel

             A) A kőzetek, csoportosításuk keletkezésük szerint.
   B) Mérsékelt éghajlati övezet milyen féleségeit ismeri? Óceáni éghajlat
                                 jellemzése.
                  C) Magyarázza meg az ár-apály jelenséget!

A. Keletkezésük szerint:
    I. Magmás kőzetek: vulkanikus működés során keletkeznek.
     a) Mélységi magmás kőzetek: a magma nem mindig éri el  a  felszínt,  a
        mélyben megreked, majd  kihűl  és  a  felszín  pusztulása  során  a
        felszínre kerül. Ilyen kőzet pl. a gránit.
     b) Vulkáni kiömlési kőzetek: ez tulajdonképpen a  kihűlt  láva.  Ilyen
        pl. az andezit, bazalt.
     c) Vulkanikus törmelékes kőzetek:  szétfröccsenő  lávából  keletkezet.
        Ilyen pl. a Tufa, bazalt tufa, andezit tufa.
   II. Üledékes kőzetek: nincs jelentős szerepe a hőnek a keletkezésekor.
     a) Törmelékes, üledékes kőzet, aprózódás során keletkezik, pl.: homok,
        homokkő, lösz.
     b) Vegyi üledékes kőzetek, kémiai átalakulás  útján  jön  létre,  pl.:
        kősó, dolomit.
     c) Szerves üledékes kőzetek, növényi vagy állati maradványt tartalmaz,
        pl.: kőszén, mészkő, kőolaj, kőszén.
 III. Átalakult kőzetek: magas hő és nagy nyomás  hatására  kristályosodnak,
      pl.: a mészkőből lesz a márvány.

B. A térítők és a sarkkörök között alakul ki. Jellemzője a  4  évszak  és  a
   nyugati szél.
                                                         É. k
      Hideg mérsékelt (szubarktikus)


      Valódi mérsékelt öv


      Meleg mérsékelt öv (szubtrópusi)
                                                         R. t

   I. Meleg mérsékelt öv (szubtrópusi):
     a) mediterrán
     b) szubtrópusi monszun
  II. Valódi mérsékelt öv:
     a) óceáni
     b) mérsékelt szárazföldi (nedves kontinentális)
     c) szárazföldi (szárazföldi kontinentális)
     d) szélsőségesen szárazföldi
III. Hideg mérsékelt öv (szubarktikus):
     a) Tajga

   Óceáni éghajlat jellemzői: kialakulási helye Európa  nyugati  partvidéke.
   Tele enyhe, nyara hűvös, a hőingás kicsi.  Csapadéka  sok  és  egyenletes
   megoszlású. Folyóinak vízállása egyenletes, a napsütéses órák száma kicsi
   és gyakori a köd. Természetes növénytakarója  a  lombos  erdő,  talaja  a
   barna erdőtalaj.


C. A víz naponta kétszer árad (dagály)  és  kétszer  visszahúzódik  (apály).
   Ezt a hatóránkénti szabályos váltakozást nevezik tengerjárásnak.
   A víztömeg a hold tömegvonzása miatt  a  hold  felé  megemelkedik.  Az  a
   holddal ellentétes oldalon történő  megemelkedés  oka  a  közös  súlypont
   körüli keringés miatt fellépő centrifugális  erő.  A  föld  nyugat-keleti
   irányban forog a tengelye körül,  a  víz  pedig  tehetetlenség  miatt  az
   ellentétes oldalon mozdul ki.
A. A dagály magassága átlagosan 1-2 m (óceánok), a tengereknél ez valamivel
   kisebb.
B. Az árkeltésben a napnak is szerepe van:
C. Szökő ár: a nap-hold-föld ilyen állásban van, a nap és a hold vonzása
   összeadódik.


D.      nap
E.        |
F. Vak ár: hold-föld ilyen állásban van, a nap és a hold vonzás kioltják
   egymást. Így valamivel alacsonyabb a dagály állása.
G. A folyók állását is befolyásolja az ár-apály jelenség:
H. delta torkolat: kicsi az ár-apály jelenség. ilyen torkolat főleg a
   beltengereknél jön létre.
I. tölcsér torkolat: erőteljes az ár-apály jelenség, pl.: Temze, Szajna
J. Ennek főleg a hajózásban, a kikötőknél van jelentősége.
K. Mivel az ár-apály jelenség folyamatos és előre kiszámítható, ezért
   lehetővé teszi, hogy mint megújuló energia forrást hasznosítsák. Ma már
   több helyen is létezik ilyen erőmű, az elsőt Franciaország felségvizein
   állították üzembe.