VI. tétel A) Vulkáni tevékenység. B) Forró éghajlati övezet jellemzése. C) Tengeráramlások éghajlat módosító hatása. A. A működő tűzhányók a kőzetlemezek találkozásánál alakulnak ki. A tűzhányók alakja függ a magma minőségétől: 1) Közeledő lemezszegélyeknél sűrű magma alakul ki, a mozgása lassú, andezites összetételű. Meredek vulkáni kúpokat épít. Gyakoriak a robbanásos kitörések (Vezúv, Fuji). A legtöbb az úgynevezett rétegtűzhányó. Működése: 1. morajlás (különböző gázok, gőzök távozása) 2. vulkáni törmelékszórás 3. magma és lávaömlés 2) Távolodó lemezszegélyek: általában híg magma tör felfelé, mozgása gyors, bazaltos összetételű és lávatakarós vulkánok alakulnak ki (ez a Dekán fennsík). 3) Kőzetlemezek belső lemezein kialakult vulkánok, ezek kialakulását a forró pontokkal magyarázhatjuk. Itt a feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba, és így jön létre a vulkáni működés (Hawaii). B. A föld 40%-át foglalja el a baktérítő és a ráktérítő között. A legmelegebb területei a Földnek (a napsugarak beesési szöge 90?). Jellemzői: Magas évi középhőmérséklet, passzátszél. 1) Egyenlítői öv: az északi és a déli szélesség 10?-ig terjed. Ez a mindennapos eső területe. 2) Átmeneti öv: az északi és a déli szélesség 10-20?-ig terjed. Ez a nyári csapadékok területe. 3) Térítői öv: az északi és a déli szélesség 20-30?-ig terjed. Évekig nem hullik csapadék. 4) Trópusi monszun: csak Délkelet-Ázsia és a Hindusztáni-félsziget, nyári csapadék. C. Lásd. II tétel, B pontját. Hatásukra a parti területek évi középhőmérséklete melegebb ill. hidegebb lesz, mint az adott terület szélességi fokának megfelelő átlag középhőmérséklet. Ezt az eltérést pozitív ill. negatív hőmérsékleti anomáliáknak nevezzük.