V. tétel

              A) A kéreg felépítése, a lemeztektonika lényege.
                   B) Mi a talaj? Milyen talajokat ismer?
                         C) Passzát és sarki szelek.

A. A kéreg felépítése:
     a) Szárazföldi: ez vastagabb, fajsúlya kisebb, idősebb, és  felépítése
        változatosabb (felül gránitos, alul bazaltos kőzetből áll).
     b) Óceáni: vékonyabb, fajsúlya nagyobb,  fiatalabb,  és  egyszerűbb  a
        felépítése (főleg bazaltos)
   A 1970-es évek mélytengeri kutatásai azt bizonyították be, hogy  a  kéreg
   nem összefüggő, hanem  egymáshoz  képest  mozgó  lemezekből  áll.  Ez  az
   elmélet a lemeztektonika. A lemezek mozgása lassú (évenként átlag 15 cm).
   Lemezmozgás típusai:
     1) Távolodó lemezszegélyek (jelölésük: < >): egymáshoz képes távolodik
        a  két  lemezszegély.   Ezek   az   óceánközépi   hátságok,   épülő
        lemezszegélynek is nevezzük.
     2) Közeledő lemezszegélyek (jelölésük: > <): egymással ütközik  a  két
        lemezszegély. Ilyenkor az  óceáni  kőzetlemez  a  szárazföldi   alá
        bukik és előtte egy mélytengeri árok keletkezik Ezt a  lemezszegély
        találkozási típust pusztuló lemezszegélyeknek is nevezzük.
     3) Elcsúszó lemezszegélyek (jelölésük:         ): a  két  lemezszegély
        egymás mellett elcsúszik. Ez a  legritkábban  előforduló.  Ilyen  a
        Szent-András törésvonal.


B. Talaj: a földkéreg legfelső, laza rétege a talaj.
   Talajképződés: kiindulási alakja a kőzetmaradék.  A  baktériumok,  gombák
   kémiai úton elbontják  az  elhalt  élőlényeket,  és  szerves  vegyületté,
   humusszá  alakítják.  A  humusz  sötét  színű,  nagy  molekulájú  szerves
   vegyület.
   Talajszintek:
          . A szint: ez a legtöbb humuszt tartalmazó, biológiailag aktív.
          . B szint: itt kevesebb a humusz, és már biológiailag  sem  olyan
            aktív,
          . C szint: ez maga az anyakőzet.
   A talajtípusok kialakulása:  az  éghajlat  és  a  domborzat  függvényében
   kialakuló talaj típusok:
        Zonális talajok: ez a térség éghajlatának  megfelelően  alakul  ki,
        pl.: barna erdőtalaj.
        Azonális talajok: ez a felszínnek a függvényében  alakul  ki,  pl.:
        öntéstalaj.

C. Passzátszelek: a forró övezet állandó  szele.  A  passzátszél  a  térítők
   felől az egyenlítők felé fújó állandó szél.  Iránya  az  északi  féltekén
   észak-keleti, a déli féltekén dél-keleti. Iránya sebessége alig változik.
   A vitorlások korában úgy is mondták, hogy utazó szél.
Sarki szelek: a hideg övezetek állandó szele, irányuk az északi féltekén
észak-keleti, a déli féltekén pedig dél-keleti. A szelek a sarkvidék felől
a sarkkörök felé fújnak.