III. tétel

                          A) Mi a kőzet, mi az érc?
                          B) A tengervíz mozgásai.
       C) Jellemezze a hegyvidéki éghajlatot! Függőleges övezetesség.

                                   Kőzet:
A. A kőzetburok nagy tömegű ásványokból  álló  anyaga  a  kőzet.  A  szilárd
   kőzetburok 8 kémiai elemből áll (O2, Si, Al, Fe, Ca, Na, K, Mg),  ezekből
   épülnek fel az ásványok, az ásványokból pedig a kőzetek.
B. Ásvány: a földkéreg egynemű szervetlen alkotórészei, pl.: a kvarc, a
   különböző csillámok, földpátok. Jellegzetes tulajdonságuk a kristályos
   szerkezet. A kőzetek többféle ásványokból állnak, pl.: a gránit = kvarc +
   csillám + földpát.
C. A kőzetburok kőzetei folyamatosan pusztulnak és megújulnak.
D. Érc:
E. Olyan ásvány vagy ásványtársulás, amelyből fém vonható ki, pl.: az
   alumínium érce a bauxit, vas vonható ki a hematitból, réz vonható ki a
   kalpopiritből.


F. A tenger nincs nyugalomban. 3 féle mozgása van:
G. hullámzás, oka: a különböző hőmérsékletű levegő nyomáskülönbsége, és az
   ebből adódó szél. A hullámok nem mozognak, a haladás látszatát a
   hullámhegyek és hullámvölgyek ritmikus váltakozás okozza.
H. tengeráramlás (tengervíz tartósan egy irányba haladása okozza), oka: az
   állandó szelek. A tengeráramlások irányát a kontinensek szabálytalan
   elhelyezkedése és a Föld forgásából adódó kitérítő erő (Coriolis erő)
   módosítja. Az északi földgömbön jobb, a déli földgömbön bal kéz felé.
I. A hőmérsékletük szerint megkülönböztetünk:
J. hideg tengeráramlatokat, ezek a környezetüknél hidegebbek. Ilyen pl.: a
   Labrador áramlás, vagy az Oja-shio
K. meleg tengeráramlatokat, ezek a környezetüknél melegebbek. Ilyenek pl.:
   Golf-áramlás és a Kuro-shio.
L. A tengeráramlások módosítják a partvidék éghajlatát.
M. tengerjárás (ár-apály jelenség), oka: a Hold-Föld rendszer vonzása.


N. A tengerszint feletti magasságnál a hőmérséklet 200m-enként 1C?-kal
   csökken az emelkedés során. A tengerszint feletti magaságnál kialakult a
   függőleges övezetecskénél, változik a természetes növénytakaró és a talaj
   is. A hegyvidékek éghajlata hűvösebb és csapadékosabb a környezetüknél.


   |Alpok esete                                                         |
|magasság:    |természetes növénytakaró:  |talaj:                    |
|0 - 500m     |gazdasági növények         |mezőségi talaj            |
|500m - 1000m |lombhullató erdők (tölgy,  |barna erdőtalaj           |
|             |felette a  bükk)           |                          |
|1000m - 2000m|tűlevelű erdő (fenyőfélék) |szürke erdő talaj vagy    |
|             |                           |podzor                    |
|2000m - 3000m|havasi rétek               |hegyi réti talaj          |
|3000m >      |sziklahavasok (havasi      |nincs összefüggő talaj    |
|             |gyopár)                    |                          |
O.
P. Az északi félgömbön a hegységek déli lejtőjén a növényzet felső határa
   magasabban van.