II. tétel

         A) Honnan származik, és hogyan változik a Föld belső hője?
          B) Óceánok, tengerek sótartalma, mélysége, hőmérséklete.
                      C) Trópusi, szubtrópusi monszun.

A. A föld belső hőmérséklete 30 - 40 méterig a  napsugárzás  határozza  meg.
   Ennél mélyebben  a  belső  hő  válik  uralkodóvá.  A  föld  belsejében  a
   hőmérséklet átlagosan 100 méterenként 3C°-al emelkedik,  ezt  geotermikus
   grádiensnek nevezzük. Ez a föld felszínén nem mindenütt egyenletes:
                    1) van, ahol ez az érték magasabb, és pl. az  alföldnél
                       100m-enként 8-9C° emelkedik
                    2) van, ahol ez az érték alacsonyabb 1C°-nál  pl.  Dél-
                       Afrika
   A  föld  belső  hőmérsékletét  a  radioaktív  anyagok  bomlásából  adódik
   (uránium,  tórium).  A  szerepük  rendkívül  fontos,  mert  ezek  tartják
   mozgásban  a  hőáramokat  és  a   magmaáramlást,   melyek   a   geológiai
   folyamatokat   irányítják    (pl.    vulkáni    működés,    földrengések,
   hegységképződés).


B. A  Föld  vízkészletének  97%-a  sós  víz.  A  Föld  összefüggő  vízburkát
   világtengernek nevezzük. Az egységes világtengert a kontinensek óceánokra
   és tengerekre tagolják. A Föld felszínének (510 billió km2) 71%-a víz.
   Óceánok:
    A Föld  legnagyobb  medencéit  foglalják  el.  Átlagos  mélységük  nagy
    (4000m). A sótartalmuk alig változik. A  hőmérsékletük  is  állandó.  A
    legnagyobb óceánok:
          . Csendes-óceán
          . Atlanti-óceán
          . Indiai-óceán
   Tengerek:
    Az óceánoktól elválasztott  önálló  medencével  nem  mindig  rendelkező
    víztömeg. Sótartalmuk erősen változó, és a hőmérsékletük is.
    a) peremtengerek: a szárazföldek peremén helyezkednek el, nincs  önálló
       medencéjük, és széles kapukkal kapcsolódnak az óceánokhoz.
                     . Északi-tenger
                     . Kelet-kínai-tenger
                     . Japán-tenger


    b)  Beltengerek:  a  kontinensek  belsejében  helyezkednek  el.  Önálló
       medencével  rendelkeznek  és  keskeny  szorosokkal  kapcsolódnak  az
       óceánokhoz.
                     . Fekete-tenger
                     . Balti-tenger
                     . Földközi-tenger
                     . Vörös-tenger
    A  tengervíz  sótartalma:  a  tengervíz  keserű,  sós   oldat.   Emberi
    fogyasztásra alkalmatlan. Átlagos sótartalmuk 35? (1l tengervízben  35g
    só található), ennek a 70% konyhasó.
    A sótartalom  függ:  a  csapadék  mennyiségétől,  a  párolgástól  és  a
    beleömlő folyóvizek mennyiségétől. Erre jó példa a  Vörös-tenger,  mert
    ott a sivatagok miatt kevés a csapadék, nagy a párolgás,  tehát  nagyon
    sós a vize.
    A tengervíz sótartalmától függően átlagosan -2C?-nál fagy meg.
    Hőháztartás:  a  tenger  nagyobb  mélységig  melegszik  fel,   mint   a
    szárazföld, ez hosszabb ideig tart, de hosszabb idő alatt is  adja  ezt
    le. Hűtő-fűtő hatása érvényesül a szárazföld éghajlatában.  A  tengerek
    1000m mélységnél mélyebben a földrajzi szélességtől függetlenül  -1  C?
    és 3 C? közötti hőmérsékletűek.
    A tengervíz jelentősége:  fontos  élelemforrás,  rendkívül  jelentős  a
    közlekedésben  és  a  kereskedelemben,  ezen   kívül   pedig   jelentős
    nyersanyagforrás.

C. A monszun évszakosan erősen változó irányú szél  (min.  120?  az  irányok
   eltérése). Nyáron a  tenger  felől  fúj  a  szárazföld  felé,  csapadékot
   szállít, télen a szárazföld felől fúj a tengerek felé, és száraz.
B. Trópusi monszun:
C. A forró övezetekben található, kialakulási helye Délkelet-Ázsia és a
   Hindusztáni-félsziget.
D. Kialakulásának oka: a passzátszél eltérüléséből adódik. Az északi
   félgömb nyarán a déli félgömb délkeleti passzátszele átlépve a földrajzi
   egyenlítőt, mint délnyugati monszun folytatja útját a hőmérsékleti
   egyenlítő felé. A hőmérsékleti egyenlítő nem más, mint a föld legmelegebb
   pontjait összekötő vonal. A hőmérsékleti egyenlítő nem párhuzamos a
   földrajzi egyenlítővel.
E. Jellemzői (3 évszak van):
F. tél: meleg és száraz
G. tavasz: forró és száraz
H. nyár: fülledt meleg és csapadékos
I. Természetes növénytakarója: monszunerdő vagy más néven dzsungel (ébenfa,
   tika). Aljnövényzete gazdag. Talaja ennek a területnek a tápanyagszegény
   sárga és vörös földek (a vastartalmú anyagokat nem bírja kioldani a
   hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső, és emiatt lesz tápanyagszegény a
   talaja, mert azt meg kimossa az eső). Folyóinak vízállása ingadozó.
J.    Szubtrópusi monszun:
K. A mérsékelt övezet meleg mérsékelt övében található, főleg a kontinensek
   keleti partvidékén, pl.: Kelet-Ázsia, Florida.
L. Kialakulásának oka: a szárazföld és a tenger különböző felmelegedése.
M. Jellemzői (2 évszak):
N. tél: enyhe és száraz
O. nyár: meleg és csapadékos
P. A csapadék sok és egyenlőtlen eloszlású.
Q. Természetes növénytakarója: babérlomb(?) erdők (babérfa, eperfa,
   bambusz).A talaj sárga és vörös föld, de valamivel tápanyagdúsabb, mint a
   trópusi monszuné.