I. tétel A) A föld gömbhéjai, földrengéshullámok szerepe a Föld mélyének kutatásában. B) Beszéljen az időjárási frontokról. C) Elemezze a TK 184. o. 150, 196. o. 160, 202. o. 167. ábráját. Éghajlat alakító tényezők: 1. egyenlítőtől való távolság 2. az óceánoktól való távolság 3. domborzat (a tengerszint feletti magasság) Nevezetes földrajzi fokok: . Északi Sarkpont (ÉSP) . Északi Sarkkör (ÉSK) - 66,5° . Ráktérítő (RT) - északi szélességi 23,5° . Egyenlítő (E) - 0° . Baktérítő (BT) - déli szélességi 23,5° . Déli Sarkkör (DSK) - 66,5° . Déli Sarkpont (DSP) A. A földgömb héjai: a Föld kora kb. 4,6 milliárd év. Lassú lehűlés következett be. A Föld gömbhéjakra tagozódott, ennek oka a lehűlés, a nehézségi erő és a tengelykörüli forgás. A Föld egyenlítői sugara 6378km, a sarki sugár pedig 6351km. A föld felső szerkezetét közvetlenül csak 10 - 12km mélyen tudják vizsgálni. Belső szerkezetének vizsgálatához a földrengéseket vizsgálják (ezeket mesterségesen, robbantásokkal végzik), ahol a Föld belső szerkezete megváltozik, ott a rengéshullámok irányukat megváltoztatják. A mérésekből kiderült, hogy a Föld belső szerkezete gömbhéjas. A gömbhéjak idegen neve geoszférák. A gömbhéjak kívülről-befelé: . levegőburok (atmoszféra) . vízburok (hidroszféra) . kőzetburok (litoszféra) . köpeny . földmag A víz, a levegő és a kőzetburok alkotja az élet színterét, a bioszférát. Ezek bármelyikének a hiánya lehetetlenné tenné az életet, ill. nem is jönne létre. A föld szilár burkolatai: 1. földmag a. belső b. külső 2. köpeny a. alsó b. felső i. a köpeny felső, szilárd része ii. asztenoszféra 3. kéreg Litoszféra = kéreg + felső köpeny felső szilárd része A Föld korával, történetével, szerkezetével foglakozó tudomány a geológia vagy más néven földtan. B. Időjárási frontok: akkor keletkeznek, amikor különböző hőmérsékletű légtömegek találkoznak. Légtömegeknek nevezzük az azonos hőmérsékletű, szennyeződésű, páratartalmú levegőt. Hidegfront: akkor keletkezik, ha hideg levegő érkezik oda, ahol melegebb van. Az érkező nehezebb hideg levegő hirtelen magasba emeli a meleg levegőt, mozgása gyors, keskeny sávban záporeső keletkezik. Betörési frontnak is nevezzük. Melegfront: meleg levegő hideg levegőjű helyre érkezik. Az érkező könnyű meleg levegő felsiklik a hideg levegőre, mozgása lassul, széles sávú, több napig tartó csapadékos időjárást okoz. Felsiklási frontnak is nevezzük. A frontok megváltoztatják a légnyomást is. C. Amikor egy diagramot vizsgálunk, akkor természetesen nem tudjuk melyik éghajlatnak a diagramját vizsgáljuk. A diagramokon látjuk a szélességi fokokat, és ebből megállapíthatjuk, hogy melyik éghajlati övezet éghajlatát vizsgáljuk a diagramon. Ezek után vizsgáljuk meg a tengerszint feletti magaságot, ennek csak 1000m felett van jelentősége. Évi középhőmérsékletet és csapadékmennyiséget mindig viszonyítanunk kell. A középhőmérsékletet mondjuk Magyarországéhoz, a csapadéknál meg évi 550mm- nél kevesebb kevés csapadékot jelent, míg az 550-900mm-ig közepes, 900mm felett pedig sok csapadékot jelent. Miután ezeket megállapítottuk, csak ekkor kezdünk hozzá magának az éghajlati diagramnak az elemzéséhez. A lap felső szélén a hőmérsékletet, a belső szélén a csapadékmennyiséget, a X koordinátán a hónapokat látjuk. A fekete vonal a hőmérsékletet jelenti, az oszlopdiagram a csapadékot. Azt érdemes megnézni, hogy milyen szélsőséges értékek vannak. (Órán elemzett diagram: A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy ennek az időjárásnak a tele enyhe, a nyara hűvös. Csapadéknál azt láthatjuk, hogy viszonylag sok és egyenletes mennyiség. Összegezve: melyik az az éghajlat, amelyik az északi mérsékelt övezetben található, a tele enyhe, a nyara hűvös, a csapadék sok és egyenletesen oszlik meg? Ez az óceáni éghajlat.)