XVIII. tétel

         A) Az arab kőolaj: Perzsa-öböl. Az iparosodás lehetőségei.
                        B) Kelet- és Délkelet-Ázsia.
                       C) Graz, Bécs, Salzburg, Tirol.

Az arab világ ásványkincsei: vasérc az Atlasz-hegységben, foszfát
Marokkóban (világviszonylatban is nagy mennyiségű), kőolaj a Perzsa-öbölben
(ez igen jelentős). A kőolaj kitermelés költsége alacsony, túlnyomó részét
Japánba és Nyugat-Európába exportálják. Az 1970-es években állami
ellenőrzés alá vonták a kőolaj kitermelését (a kőolaj kitermelő és finomító
eszközök továbbra is monopóliumok kezében van).
A kőolajtermelés gazdasági hatásai különböző népességű országokban:
Sok ásványi kincs, gyér lakosság, ilyen pl., Kuvait, Katar, Egyesült Arab
Emírségek. Jellemzője: magas életszínvonal, nagyarányú iparosodás, kőolaj
finomítók, vendégmunkások alkalmazása, a legkorszerűbb technika
alkalmazása.
Sok ásványi kincs, népes lakosság, ilyen pl., Egyiptom, Algéria.
Jellemzője: kevésbé látványos fejlődés, főleg a könnyűipari ágazatok
fejlődnek, melyek főleg fogyasztási cikkeket állítanak elő, jelentős a
vendégmunkások "kibocsátása".
Kevés ásványi kincs, népes lakosság, ilyen pl., Jordánia. Jellemzője:
vendégmunkások "kibocsátása", igen nehéz körülmények, nagy múltú
kézművesipar.

A térség gyors gazdasági fejlődés színtere, országai a kistigrisek néven
váltak ismertté. Tagjai: a Koreai Köztársaság, fővárosa Szöul; Tajvan,
fővárosa Tajpej; Szingapúr, ez városállam.
Ezek a városok a Japán példát követték, fejlesztették az oktatást,
adókedvezmények az exportra termelő ipari üzemek létrehozásánál, a
gazdasági kölcsönöket ésszerűen használták(ják) fel. A fejlődési pályájuk:
Az '50-es években kezdődött: önellátásra törekedtek;
A '60-as években: a világpiacra irányuló export főleg a textilipar és az
olcsó tömegáruk jellemezték;
A '70-es évek: a nehézipar és a tőkeigényes beruházások fejlődtek;
A '80-as évek: a csúcstechnológiában is betörnek a világpiacra.
Dél-Koreai köztársaság: fejlődését Japán indította el, ma többek között
fejlett autógyártása (Daewoo) és elektronikai ipara (Samsung) van.
Tajvan: valamikor Formosa volt a sziget neve, jogilag ma is Kínához
tartozik. Külkereskedelme nagyobb, mint Kínáé Hongkong nélkül.
Szingapúr: a világ egyik legnagyobb pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési
központja. Főleg a vegyi- és elektronikai ipara kiemelkedő.
Az iparosodás második hullámához tartozik Malajzia, fővárosa Kuala Lumpur;
Thaiföld, fővárosa Bankok; Fülöp-szigetek, fővárosa Manila és Indonézia,
fővárosa Jakarta.

A. Graz: XIV A tétel.
Bécs: XIV A tétel.
Salzburg: XIV A tétel.
Tirol: XIV A tétel.