XV. tétel

 A) India: természeti viszonyai. Népessége. A mezőgazdaság elmaradottságának
                         okai. Az ipar kétarcúsága.
           B) Sorolja fel és jellemezze a német ipar központjait.
                     C) Stockholm, Magas Tauern, Leoben.

Területe: 3,3 millió km2, ami közel 1/3 Európa, lakóinak száma 912 millió,
népsűrűsége 277 fő/km2 ami magasnak számít. Fővárosa Újdelhi, államformája
köztársaság.
Elhelyezkedése: A Hindusztáni-félsziget, Ázsia déli részén. Ez a terület
valamikor Nagy-Britannia gyarmata, 1947-ben vált függetlenné. Vallási
alapon osztották fel ebben az évben, mohamedán vallású nyugat és kelet
Pakisztán, hindu vallású India és a változatos (sokféle vallás) Ceylon. A
mohamedán vallású kelet-Pakisztán a nagy távolság miatt -  nyugat-
Pakisztántól - kivált Banglades néven 1971-ben.
Népesség: a világ második legnépesebb állama, népessége és a nyelve alapján
is rendkívül összetett. 15 hivatalos nyelve van, a közvetítő nyelv az angol
(Tk. 218. o.). A népesség 60%-a analfabéta. 25 szövetségi tagállamból áll,
a legelterjedtebb vallás a hindu. Sajátossága a kasztrendszer, mely
öröklődő és nagyon sok kasztot különböztetnek meg (1954-es alkotmány
eltörölte).
Természeti viszonyai (három nagy tájegységet különböztetünk meg):
Himalája (ez lánchegység);
Dekkán-hegység (ősföld);
Hindusztáni-alföld (feltöltött síkság, a Gangesz töltötte fel);
Éghajlata: trópusi monszun. Legcsapadékosabb a Himalája déli lejtői és az
észak-keleti területek, szárazabb terület az észak-nyugati és a Dekkán
középső területi.
Gazdasági élet: alapja a mezőgazdaság, a lakosság 70%-a foglalkozik
mezőgazdasággal. Jellemzője az igen alacsony termésátlagok, fejletlen
agrotechnika. 1975-től "zöld" forradalom ment végbe, mely a mezőgazdaság
állami támogatását jelentette.
Növénytermesztés:
A rizs termelése a világon a második helyen áll;
Tea, az export legfontosabb növénye, a Himalája déli lejtőin teraszos
termesztés;
Búza, köles, földimogyoró, cukornád, a Dekka középső területein.
Gyapot, Dekkán-fensík;
Juta, a Gangesz deltájában termesztik;
Füszernövények a partvidéken.
Az állattenyésztés elhanyagolható, vallási okok miatt. Számottevő az ország
halászata, ez jelentős fehérjeforrás.
Ipara kétarcú: egyrészt jelen van a modern csúcstechnika (atomerőművek),
másrészt igen nagy a nyomor és fejletlen a termelés.
Ásványkincsekben gazdag, főleg feketeszén, vas, ötvöző anyagok (mangán),
bauxit. Igen kevés viszont a földgáz és kőolaj. A nehézipart államilag
fejlesztik, különösen a kohászatot, gépgyártást és a vegyipart támogatják.
A legjelentősebb ipari városok: Calcutta, Bombay, Madras, Jamshedpur. Nagy
múltra tekint vissza a textilipar, főleg a pamut- (Bombay) és jutaipar
(Calcutta).

V/B. tétel

A. Stockholm: Svédország fővárosa, Skandináv-félsziget.
Magas Tauern: az Alpok középső vonulatának tagja Ausztriában, 4000 m magas.
Leoben: XIV/A tétel.