I. tétel A) Amerikai Egyesült Államok, természeti viszonyai, kialakulása, államai. B) Japán mezőgazdasága C) Vorarlberg, Banglades, Bombay, Wuhan Terület: 9,6 millió km2 (közel Európa nagyságú), lakosainak száma:260 millió, népsűrűsége: 28fő/km2, fővárosa: Washington, városlakók aránya (urbanizáció): 74%. A világ negyedik legnagyobb állama. Zászlóján az 50 csillag az 50 szövetségi államot jelképezi, a 13 sáv pedig az alapító államokat. Egykori gyarmat, a függetlenség kivívása után (1776. június 4.) alig 100 év alatt a föld vezető nagyhatalmává vált. A fejlődését visszavetette a polgárháború (1861 - 1865), melyet a gazdaságilag fejlettebb észak nyert meg, akik eltörölték a rabszolgaságot. Amerika történetében eddig három nagy bevándorlási hullám volt: Angolok, skótok, írek 1900-ig. 1900 évek eleje, Közép- és Dél-Európából vándorolták be. 1950 után főleg ázsiaiak. Fekvése: a föld észak-nyugati negyedgömbjén található, Észak-Amerika középső részén. Partvonala: közepesen tagolt, nagyobb félszigete a Floridai-félsziget. Határai: északon Kanada, keleten az Atlanti-, nyugaton a Csendes-óceán, délen Mexikó ill. a Mexikói-öböl határolja. 50 szövetségi tagállamból áll, ebből kettő nem tartozik a törzsterülethez, ezek Alaszka (ezt a múlt század végén vásárolta meg az USA az orosz cártól) és a Hawaii-szigetek (Ausztráliától észak-keletre). Felszíne rendkívül változatos (időrendi sorrendben, a legrégibbtől kezdve): Röghegysége az Appalache-hegység, ez 2000km-es sávban húzódik az Atlanti- óceán közelében. Északi része Kaledoniai-, déli része Variszkuszi-hegység. Rendkívül gazdag ásványkincsekben (feketeszén, vas). Fiatal lánchegysége a Kordillerák, melynek része a Sziklás-hegység, Parti- hegység (itt található a Grand-Canyon és a Yellowstone-park). Gyűrődéssel keletkezett, gyűrődések, vetődések határolják. Gyakori a földrengés és a vulkáni tevékenység. Alacsonyan fekvő területei a Mississippi alföldje - (a folyója töltötte fel), ez egy belső síkság, egy réteglépcsős prériövezet (préri) - a Parti- síkság (Appalache-hg.) Tájai: Sziklás-hg., Préri, Mississippi-alföld, Appalache-hg., Parti-síkság. Éghajlat: északi mérsékelt övezetben helyezkedik el, éghajlata rendkívül változékony, gyakoriak a pusztító forgószelek (tornádó a föld felett, hurrikán a tenger felett keletkezik). Befolyásoló tényező az észak-déli nyitottság, a hideg Labrador- és a meleg Golf-áramlás. Kontinetális: Amerika középső részein jellemző. Mediterrán: Kalifornia terültén. Szubtrópusi monszun: Florida területe. Hegyvidéki. Óceáni: észak-nyugati terültek. Mérsékelt övi sivatag: a zárt medencékben. Vízrajz: Atlanti-óceán vízrendszere: Mississippi, mely deltatorkolattal folyik bele a Mexikói-öbölbe, nagyobb mellékfolyói: Missouri, Arkansas, Ohio. Csendes-óceán vízrendszere: Kolumbia folyó, Kolorádó folyó. Tavai a Nagytavak (vagy másként az Öt-tó vidéke): Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó, ezek jégvájta tavak. Az Öt-tó területe 2,5- szer nagyobb, mint Magyarország, az északi része átér Kanadába. Az Erie-tó és az Ontario-tó között helyezkedik el a Niagara-vízesés (ezen elektromos áram termelése is folyik). Népesség: őslakosok az indiánok (ebből is a legnépesebb a Navaho, 2,5 millió fővel), a lakosság legjelentősebb része europid nagyrassz, a népesség 12%-a a négerek (az ő őseik rabszolgaként kerültek Amerikába). A népesség eloszlása egyenlőtlen, a legsűrűbben lakott az Atlanti-óceáni partvidék, ritkán lakottak a magas hegységek, ill. a zárt medencék. A. Éghajlati szempontból északi mérsékelt övezet, nagy észak-déli kiterjedése miatt (2000 km) nagy hőmérséklet-különbségek alakulnak ki. Az éghajlatot befolyásoló tengeráramlások: észak felől az Oja-shio hideg áramlás, délről a Kuro-shio meleg áramlás okoz hőmérsékleti anomáliákat. Éghajlatai: Nedves kontinentális az északi területeken (Hokkaido). Szubtrópusi monszun: középső és déli területeken. A téli monszun is szállít csapadékot. Mezőgazdasága: túlnyomó része erdős hegyvidék, a kevés termőföldet kisparaszti gazdaságokban művelik. Japán 3/4 részben önellátó, melyet a magas terméshozamoknak köszönhet. A gazdaságok jól gépesítettek és nagyon sok műtrágyát használnak. Növénytermesztés (ez a jelentősebb): Északi területeken: búza, rizs, zöldség, mérsékeltövi gyümölcsök, árpa, burgonya, cukorrépa, virágkertészet. Déli területeken: rizs, búza, szója, zöldségek, citrusfélék, gesztenye, dohány. Állattenyésztés: baromfitenyésztés, selyemhernyó, halászata kiemelkedő, osztrigatenyésztés, gyöngykagyló termelése számottevő. B. Vorarlberg: Ausztria legnyugatibb tartománya, a legfontosabb textilipari központ, tartományi székhelye Bregenz. Banglades: Ázsiai ország, nyugaton India, keleten Mianmar (Burma), délen a Bengáli-öböl határolja. Fővárosa Dhaka, 1971-óta önálló állam (a világ legszegényebb országa, nagy a népessége). Bombay: indiai város, kikötő az Arab-tenger partján, a Hindusztáni- félsziget nyugati oldalán. Textilipari, gyapotfeldolgozói, kereskedelmi központ. Wuhan: Kínai város a Jangce folyó mellett, fontos nehézipari központ, közelében vasérc található.