51. India I. Indiai Köztársaság népesség száma: (956 mó ('96) ( népességrobbanás ( évente +17,5 mó fő! ( a legnagyobb gazd-i, társ-i és pol-i probléma a lépéstartás ( term. szap.: 17,7( népesség területi koncentrációja: ( a népsűrűség magas: 285,5 fő/km2 ('95) ( egyenetlen eloszlás: Bengália: 500-1000 fő/km2 Dekkán: 200 fő/km2 Kasmír: (50 fő/km2 a népesség korszerkezete: 0-14 év: 35% 15-64 év: 61% (65 év: 4% városlakó: 27% analfabéta: 48% ('95) születéskor várható életkor: 59,04 év ('95) foglalkozási szerkezet ('90): mezőgazdaság: 66,4% ipar: 14,9% szolgáltatások: 12,7% nemzetiségek: 1652 nyelv ( + angol 15 hivatalos államnyelv több írásrendszer ( 30% hindi ( 24 nyelvet beszél 1 mó-nál több ember ( nehezen mobilizálható népesség vallások: hinduizmus (brahmanizmus): 80% 1. hit a lélekvándorlásban 2. kasztrendszer ( 3-4 ezer kaszt a kasztrendszeren kívüliek, az érinthetetlenek (lakosság 16%-a) 3. konzervatív szokások (szunnita) muszlim: 14% buddhista: 0,7% szikh: 2% keresztény: 2,7% dzsainista: 0,5% Történelmi közelmúlt: a "brit korona ékköve( két évszázadon át 1947: az indiai szubkontinens felosztása vallási alapon ( súlyos gazdasági és politikai következmények 4. brutális etnikai-vallási konfliktus ( 14 mó menekült 5. a területi munkamegosztás rendszerének összeomlása ( 1971: Kelet-Pakisztán Banglades néven függetlenné válik nemzetközi vitái: ( területi konfliktusok ( fegyverkezési verseny 6. a bangladesi és a kínai határvita 7. konfliktus Pakisztánnal Kasmír státuszán 8. vízmegosztási viták Bangladessel a Gangeszen, Pakisztánnal az Induson Politikai rendszer: > a világ legnagyobb demokráciája szövetségi köztársaság ( 25 állam és 7 szövetségi terület 52. India II. Fekvés: Dél-Ázsia Felszín/szerkezet: 1. Eurázsiai-hgr. gyűrt fiatal lánchegységei a) Beludzsisztáni-hegyvidék b) Szulejmán-hg c) Himalája Tarai-dombság Siwalik (800-1200m) Alacsony-Himalája ((4000m) Magas-Himalája ((8000m) d) Nyugat-burmai-hegyvidék 2. Észak-indiai-alföldek a) Indus-alföldje Pandzsáb (Punjab) ( "öt folyó vidéke" Sind Thar-sivatag b) Hindusztáni-(Gangesz-)alföld ( 1600 km hosszú, 200-500 km széles feltöltött (alluviális) síkság c) Bengália d) Asszami-síkság (Brahmaputra-alföldje) 3. Dekkán ÉNY: bazalttakaró ÉK: "gondvana formáció( Ny-i- és K-i-Ghatok Malabar-part Koromandel-part Éghajlat: hegyvidéki ( Himalája trópusi sivatagi és szavanna ( Thar-siv. trópusi monszun ( a csapadék eloszlása térben (250-12000 mm) és időben (jún- okt.; Ahmadabad: 120-1300 mm/év) szélsőséges ( az arab-tengeri- és a bengáli-ág ( pozitív anomália Környezet: természetes növényzet: monszunerdő ( erdőirtás ( hindu halottégetés szokása + túllegeltetés ( talajerózió ( pusztító árvizek ( elsivatagosodás ipari és közlekedési levegőszennyezés vízszennyezés a tisztítatlan szennyvizek és a mg-i vegyszerek elfolyása miatt ( ihatatlan (egészségtelen) csapvíz az egész országban az óriási és gyorsan növekvő népesség túlerőlteti a természeti erőforrásokat természetes veszélyek: aszályok, árvizek, földrengések Gazdaság: ( elmaradott agrárország gazdasága ( a tradicionális mg. ( naturálgazdálkodás a modern mg. ( "zöld forradalom( kézműipar modern ipar és sokszínű (színvonalú) szolgáltatások keveréke GNP: 1360 (/fő (vásárlóerő paritáson) GDP forrásai: szolgáltatások: 41% mezőgazdaság: 31% ipar: 28% Mezőgazdaság növénytermesztés: 1.) gabonanövények rizs ( Hindusztáni-alföld, Bengália, Ászám, Koromandel-part búza ( Pandzsáb köles ( Dekkán 2.) fehérjepótló hüvelyesek (bab) ( a hindu vallás húsfogyasztási tilalma miatt 3.) cukornád ( Hindusztáni-alföld, Bengália, Koromandel- part 4.) tea ( Ászám 5.) földimogyoró ( Dekkán 6.) textilnövények gyapot ( ÉNY-Dekkán ( Bombay juta ( Bengália ( Kalkutta 7.) fűszernövények és trópusi gyümölcsök ( partvidékek állattenyésztés: szarvasmarha- és bivalyállománya a legnagyobb a világon 9. gyenge minőség 10. főképpen igaerejüket használják 11. a kivitelre kerülő bőrök nagy része az elhullott állatokról lehúzott, "kilyuggatott( bőr ( alacsony világpiaci ár 12. a trágyát eltüzelik Ipar: 13. a függetlenség kivívása után szocialista típusú gazdaságirányítás vezettek be (tervgazdálkodás, kulcsiparágak államosítása, állami vállalatok létrehozása, energia- és nehéziparcentrikus iparosítás) 14. a túlbürokratizált állami vállalatok hatékonysága alacsony volt 15. az állami gazdaságirányítást átszőtte a politika és a korrupció 16. az indiai tervgazdaság piacgazdasággá történő eredményes átalakítása a '90-es évek elejétől ásványkincsekben rendkívül gazdag olcsó, nagytömegű munkaerő a gyáripar zöme a nagy kikötőkben (Bombay, Madras, Kalkutta), valamint az indiai "Ruhr-vidéken(, a Csota Nagpur-fennsíkon (Jamshedpur) tömörül még ma is a könnyűiparé, s azon belül is főként a textiliparé a vezető szerep