2/A MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA - TERMÉSZETES TALAJTAKARÓJA NÖVÉNY ÉS ÁLLATVILÁGA Magyarország, Kelet - Közép Európában fekszik. Egyenlő távolságra az Atlanti óceántól és az Uráltól, illetve a Jeges és a Földközi tengertől. Éghajlat: Alapvetően kontinentális, de három hatást tudunk kimutatni: Nyugat Magyarországon, az Alpok alján és a Kisalföldön óceáni hatás érvényesül, a telek enyhébbek, az évi csapadékérték magasabb az országos átlagnál, az évi hő ingás pedig alacsonyabb. Dél Magyarország, Szeged és Pécs környéke: Mediterrán hatás érvényesül, meleg nyár, enyhe tél. Kelet Magyarországon a kontinentális hatás érvényesül, a sztyeppéken uralkodó kontinentálisabb éghajlathoz hasonló, kevés csapadék, országos átlagnál magasabb hő ingás. Éghajlati szempontból: Magyarország éghajlatát az izlandi minimum és az azori maximum öv szabályozza. E térségekben keletkező ciklonok és anticiklonok befolyásolják hazánk éghajlatát. Kontinentális hatás legerősebben a Tiszántúlon érvényesül, +11C évi köz.hőm. Nyugati országrész a Bakonytól Somogy Tolnai dombságtól nyugatra eső rész. Éghajlati elemek: Szárazabb az Alföld középső része, Hortobágy, átlagos évi csapadék alacsony 750mm, száraz szikes talaj. Csapadékosabb az Alpokalja, Sopron, Kőszeg a Bakony és az Északi középhegység, átlagos évi csapadék 900mm. Szél: A Kárpát medencébe a szél szélkapukon keresztül érkezik a Dévényi - Bereckei - Tömösi szoroson keresztül. Magyarország nyugati részén a nyugatias szelek uralkodnak, északnyugatról jönnek, és legyezőszerűen szétterülnek. Magyarország keleti részén a keleties szelek uralkodnak. Az északi középhegység egy sajátos térség, nincs jellegzetes szélirány, zavart szélirány uralkodik. Napsütés: A napsütéses órák száma 2000/h/év, délen Szeged környékén 2200/h/év. Legborultabb az Alpokalja, Bakony, É-középhegység, mert a napsütéses órák száma az ország déli részétől koncentrikus körökben csökken. Talajtakaró: Magyarország nagy részét a barna erdei talaj borítja. Sajátos talajaink: Homoktalaj: Az ős Duna és Tisza hordalékkúpjai, Duna-Tisza köze, Nyírség, Kiskunság - szabadon futó homokformák. Löszös talaj: a jégkorszakban idekerült porból és üledékanyagból képződött - Mezőföld Szikes talaj: A csapadékvíz leszivárog a talaj mély rétegébe, a napsütés kapilláris hatása miatt a víz a felszínen elpárolog a só, kicsapódik a felszínre. - Hortobágy Feketeföld: Délvidék, Bácska Öntéstalaj: folyók mentén, árterekben - fűzes ártéri erdők Kartszos talaj: Bakony, Bükk Agyagos talaj: Tolna, Somogy Növénytakaró: Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol Európa összes növénye megtalálható. Az ország területén természetes növények csak kis területen találhatók, mert 80%-a megművelt termőföld. Területileg legnagyobb részt szántó, 17%-ék erdő illetve rét és legelő található. Pécs: mediterrán jellegű flóra, örökzöldek, cserjék, füge Alpokalján: alpesi flóra Az ország keleti részén a sztyeppe hatás érvényesül. Hegységek alsó részén tölgyfák, felső részén bükkfák találhatók. Állatvilág: Nagyragadozók már nincsenek, róka a legnagyobb ragadozónk - Gemec, Bakony, Alpokalja, Somogy. 2/B SKANDINÁV ÁLLAMOK GAZDASÁGFÖLDRAJZA SVÉDORSZÁG - NORVÉGIA - DÁNIA FINNORSZÁG - IZLAND Az észak-európa országait szoros kapcsolatok fűzik egymáshoz: > Lakosságukat az északi germán népek alkotják. > A XX. században emelkedtek a legfejlettebb ipari országok közé - történelmi fonódás > Politikai együttműködés: EFTA - szabad ipari termékek forgalma, munkaerőpiac, letelepedés. > Gazdasági sikerük titka a természeti adottságaikhoz igazodott szakosodás. A mezőgazdaság fő ága a tejelő szarvasmarha-tenyésztés. A tejtermékek, hús, tojás export igen magas. Észak - Európa felszíne máig is viseli az eljegesedés nyomait. Hiányzik a művelésre alkalmas talajtakaró, csak a tengerpart és tóvidékek síkságait borítja sovány podzoltalaj. Alföldeken sok a lápos, vizenyős, mocsaras terület. A földművelést sziklagörgetegek nehezítik, a szántók aránya ezért igen csekély. Kivételt képez Dánia, itt a szántóterület aránya 60%. A tenyészidőszak észak felé csökken: délebben még megterem a búza és a cukorrépa, északon már csak a szálastakarmányok és a burgonya. A rosszul művelhető, északi területek elnéptelenednek, ezért a kieső termelést nagyobb árutermeléssel, gabona-behozatallal pótolják. Az északi országok, főként Svéd és Finnország erdőben a leggazdagabbak. Fejlett a papírgyártás, cellulóz, gyufa, bútorgyártás. A faállomány utánpótlását újratelepítéssel segítik. Vezető helyen állnak a világpiac cellulóz és papírellátói között. Tengerhajózás A hajóépítés valamennyi északi országban nagy hangsúlyt kapott. A tengeren nemcsak a nemzetközi kereskedelem, hanem a belföldi áruforgalom is zajlik. Norvégia hatalmas kereskedelmi flottát tart fent, bérfuvarozásból komoly jövedelme származik. Dánia, Izland és Norvégia életében fontos szerepet kap a halászat és a halfeldolgozás - exportálása. Új irány a szénhidrogén lelőhelyek kiaknázása, tengeri fúrótornyok, kőolajtermelés. Nehézipar: vízenergia és ércek Norvégia és Svédország Európa vízenergiában leggazdagabb országai. A Skandináv hegységből leáramló víztömeg, zuhatagos folyók által lelt energia az északi területekre húzódik, így nagy utat tesz meg az ipari központok, nagyvárosok felé. Az olcsó energia sok iparágat éltet: alumíniumkohók, vasötvözet, színesfémkohászat. A sokoldalú gépipar Stockholm, Göteborg és Malmő környékén összpontosult. Svédországban világhírű a svédacél gyártás - csapágy, szerszám, fegyver, műszer. Elektronika - telefon, hűtő