...Tétel                    Ismertesd a hegyvidéki éghajlat övezeteit!

A hegységekben az övezetek a hőmérséklet és a csapadék szerint alakulnak
ki. Felfelé haladva a csapadék átlagosan fél fokkal csökken, a csapadék
mennyisége pedig nő. Ezzel párhuzamosan változik a talaj és a növényzet is.
Teljes övezetesség csak az Egyenlítő környéki területek 5000 m-nél magasabb
hegyvidékein alakulhatott ki (pl. Afrikában a Kilimandzsárón, vagy Dél-
Amerikában az Andok egyes részein). Minél inkább közeledünk a sarkok felé
annál inkább csak az övezetek felső tagjai jelennek meg, az alsók hiányozni
fognak. Az Egyenlítő környéki alacsonyabb hegységeknél viszont a felső
zónák hiányoznak, mivel nem érik el azt az alacsony hőmérsékleti övezetet,
ahol havasi gyepek, sziklahavasok, vagy örök hó alakulhatna ki.

Teljes övezetesség az Egyenlítőnél (alulról felfelé):

   a) örökzöld trópusi esőerdő
   b) örökzöld hegyvidéki erdő
   c) vegyes erdő
   d) tűlevelű erdő
   e) törpefenyvesek
   f) havasi rétek
   g) kopár sziklák, sziklahavasok
   h) örök hó

A zónák között három határterületet lehet elkülöníteni:

Erdőhatár: a zárt erdők felső határa
Fahatár: a szórványosan álló fák határa
Hóhatár: Az örök hó határa. Efelett növényzet és talaj kialakulására nincs
mód.