... Tétel        Hogyan keletkeznek és pusztulnak a tavak

Tó:  Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő állóvíz.

Tavak keletkezése:  keletkezhetnek kimélyüléssel vagy elgátolással.

     I. Kimélyüléssel keletkező tavak:

           a) Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt
              árokban alakulnak ki. Hosszúak és keskenyek ezek a tavak és
              általában mélyek is. Közülük kerül ki a Föld legmélyebb tava,
              a Bajkál is (1620 m). Mo-on ilyen a Balaton és a Velencei-tó.
           b) Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt
              területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég
              jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak
              ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása
              után. A kialakult tavak szabálytalan alakúak, gyakran
              tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld
              északi részének tavai.
           c) Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan
              a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol
              puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel
              a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem
              túl mély tavak ezek.
           d) Szél által kimélyített tómedencék: A szél csak a talajvíz
              szintjéig tud mélyíteni, akkor a ha a felszínt a szél által
              elhordható anyag alkotja (pl. homok). Szárazabb években a
              talajvízszint alacsony, ilyenkor jobban lemélyül a leendő
              tómeder, majd nedvesebb időszakokban megemelkedik a
              talajvízszint, és a felszínre kerül. Kis területű, sekély
              tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar
              kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai.


    II. Elgátolással keletkező tavak:


           a) Jég által elgátolt tavak: A gleccserek és a jégtakaró is nagy
              mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A
              törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s
              ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld
              tóvidékei.
           b) Szél által elgátolt tavak: Homokbuckák vehetnek közre
              mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.
           c) Krátertavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet
              létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.
           d) Hegyomlások által elgátolt tavak: Kisebb patakvölgyeket
              elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó
              patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben.

        Egyéb


           e) Morotvatavak: Természetes vagy mesterséges úton levágott
              folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Tisza levágott
              kanyarulatai, Szelidi-tó a Dunánál.
           f) Mesterséges tavak: víztározók, halastavak, hűtőtavak,
              kavicsbányatavak stb.

Tavak pusztulása: A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal előbb-
utóbb feltöltik a tavakat. Ezt a folyamatot felgyorsítja a vízszennyezés,
ami a vízinövények elburjánzását eredményezi. Az elpusztuló növények anyaga
hozzáadódik a hordalékhoz, így a tó vízszintje gyorsabban csökken. A
feltöltődésnek három szakasza van:
                  1) Fertő állapot: Az egész tófenéken megjelenik a
                     növényzet, de a nyílt vízfelületek aránya még 50%
                     felett van.
                  2) Mocsár: Túlsúlyba kerül a növényzet, nyílt víz már az
                     összfelület kevesebb, mint felén látható.
                  3) Láp: Megszűnnek a nyílt vízfelületek.