XVII. tétel

Az emésztő rendszer kémhatásai: gyomornedv savas (kék lakmusz piros lesz),
a béltartalom lúgos. Enzimek segítségével monomerekre bontjuk a táplálékot,
az enzimek működése a közeg kémhatásától függ. Pepszin savas kémhatásban
fehérjéket bont, a többi enzim lúgos közegen bont.

Mi a lényege az ingerület vezetésének? Ha nyugalomban van az idegsejt, azaz
nincs ingerület, akkor mérhető feszültség van a sejten belseje és a külseje
között, ez a nyugalmi potenciál, ami -90mV, és ezt az egyenlőtlen
ioneloszlás okozza (a sejten kívül Na+, a sejten belül K+ található). Az
ionok ilyen eloszlását egy aktív mechanizmusnak, ami a kálium-nátrium
pumpának (ez a káliumot beszívja, a nátriumot kilökdösi), működése közben
ATP bomlik. Fehérje anionok a sejten belül többen vannak, ezért negatív a
potenciál különbség.
Ha ingerület érkezik, akkor depolarizálja a membránt (+50mV), megszűnik a
pumpa, és kiváltja az akciós potenciált (+50mV). A sejt addig újra nem
ingerelhető, míg vissza nem áll a nyugalmi potenciál (ez pártízed
másodperc), ezért egyirányú az ingerület.
Idegsejtjeink száma 10 milliárd, az élet folyamán nem születik több, és egy
életkor elérése után elkerülhetetlen a pusztulásuk.

A zöld növények pótolni tudják az összes légzési gázt: ez azért van, mert
sokkal intenzívebb a növények fotoszintézise, mint az összes élőlény
légzése.

A.  Biológiai  album,  94-es  tábla:  emberi  szem.  Látás  szerve:  a   két
   szemüregben  helyezkedik  el,  két  szemgolyóból  áll.   A   szemgolyókon
   található szemmozgató  izmok  segítségével  mozog  a  szem.  Kívülről  az
   ínhártya borítja, ennek elülső 1/6-od része a szaruhártya,  az  ínhártyán
   belül van az érhártya, ennek külső része az írisz (pigment  sejtek  száma
   határozza meg a színt). Az írisz középén lévő lyuk a pupilla.  A  pupilla
   fényrekesz (szűkül, tágul, szabályozza a fény  mennyiségét).  A  körkörös
   izmok beszűkítik a pupillát, a hosszanti izmok kitágítják a pupillát  (az
   érzelmek is hatással vannak a pupillára, a kellemetlenre pl.  összeszűkül
   ). Az írisz mögött helyezkedik  el  a  sugártest,  ehhez  kapcsolódnak  a
   lencsefelfüggesztő rostok (ha összehúzódnak, akkor laposabb  lesz),  ezek
   függesztik fel a szemlencsét, a szemlencse pedig a fókuszt határozza meg.
   Az érhártyán belül van az ideghártya  vagy  retina.  Ezen  találhatók  az
   idegsejtek, a pálcikák és a csapok. A pálcikák a fény-árnyék receptora, a
   csapok a színlátást teszik lehetővé.