III. tétel

Ha kenyérbelet rágva édes ízt érzünk, miért?  Azért, mert az amiláz nevű
enzim megkezdi a szénhidrátok (keményítők) bontását a szájban.

Mi a különbség az egyszikű és a kétszikű növények között?
|      |egyszikű                    |kétszikű                       |
|gyökér|kb. azonos hosszúságú bojtos|a főgyökérből oldalt gyökerek  |
|:     |gyökér vagy mellék          |válnak le, a leghosszabb,      |
|      |gyökérzetük van             |legvastagabb a főgyökér        |
|szár: |az edénynyalábok szórtan    |az edénynyalábok (a növényi    |
|      |helyezkednek el             |szállító szövet elemi,         |
|      |                            |mikroszkópikus) körkörös       |
|      |                            |elrendezésben helyezkednek el  |
|levél:|száron lévő levél, az erezet|nyélen van a levél,  az erezete|
|      |párhuzamos                  |hálózatos                      |
|virág:|a virágtartó levelei nem    |a virágtartó levelei           |
|      |különülnek el csészére és   |elkülönülnek csészére és       |
|      |pártára, hanem lepel        |pártára, kettős virágtakró,    |
|      |virágtakarót alkotnak       |külön nemű virágok             |
|      |a virág belső szerkezetére a|a virág belső szerkezetére     |
|      |3 szám vagy ennek           |(porzó, termőlevelek száma, a  |
|      |többszöröse jellemző        |porzók száma, a termő          |
|      |                            |felépítése) a 4 és az 5        |
|      |                            |jellemző vagy ezek többszöröse |
|      |                            |jellemző                       |


Ha a virágban porzó is meg termő is van, akkor kétivarú virág. Ha egy
kocsányon több virág, virágzat lakik együtt, a termő és a porzós virág,
akkor egylaki, pl.: kukorica. Ha a porzó az egyik növényen, a termő a másik
növényen lakik, akkor kétlaki, pl.: kender.

Ha egy gőte lárvában kiirtják a tüdőkezdemény, nem fullad meg, miért?
Tüdővel lélegeznek, de ez igen fejletlen, kicsi a légző felülete, ezért
fontos nekik, hogy mindig nyálkás legyen a bőrük, ha kiszáradnak,
elpusztulnak, mivel a bőrlégzésük a jelentősebb.

A. Meiózis:
Első fő szakasz: a sejtciklusban megkettőződőt DNS-állományból a  meiózisban
kialakulnak a  kromoszómák.  A  két  különböző  eredetű  sorozat  lényegében
egymásnak megfelelő tagjai homológ párokat alkotnak. A meiózis  folyamatának
kezdetén   közelkerülve   egymáshoz,   a   homológ   kromoszómák    szorosan
összetapadnak, és négy kromatidából álló kromoszóma párt alkotnak. Ezután  a
párosodott  homológ  kromoszómák  fokozatosan  eltávolodnak  egymástól,   és
csupán néhány helyen maradnak továbbra is összetapadva. A két  kromoszóma  a
tapadási  pontokon   kromatidákkal   átkereszteződve,   bizonyos   szakaszai
kicserélődnek egymással.  Ennek  következtében  egyetlen  kromoszómán  belül
apai és  anyai  eredetű  részletek  is  találhatók.  Ez  az  átkereszteződés
jelensége, ami után az új összetétele homológ  kromoszómák  a  sejt  középső
síkjába rendeződnek, majd a kromoszómapárok egymástól  elválva  a  sejt  két
ellenkező pólusa felé vándorolnak. A kialakult  két  utódsejt  a  DNS  újabb
megkettőződése nélkül tovább  osztódik,  ennek  végeredménye  négy  utódsejt
lesz,   melynek   mindegyike   a   kiindulási   sejthez   képest   feleannyi
kromoszómaszámmal rendelkezik. Hímivarú  egyedekben  mind  a  négy  utódsejt
működőképes lesz, míg  nőivarúakban  az  utódsejtekből  általában  csak  egy
marad meg petesejtnek.