Idegi szabályozás Funkciója: külső és belső ingerek felvétele, továbbítása és a válaszadás biztosítása Mozgás Váladékképződés - szervek működtetése, szervek működésének összehangolása - kapcsolatteremtés a hormonális rendszerrel - magasabb rendű idegtevékenységek ( gondolkodás ) Inger: az a külső vagy belső környezeti változás, hatás melyet az élőlény érzékelni tud. Ingerküszöb: az a határ ahonnan már érzékelhető az inger. Ingerület: az inger hatására történő anyagcsere változás Neuron felépítése ( neuron: az idegrendszer alaki és működési egysége ( idegsejt )) Ideg sejt: nyúlványos sejt ( rövid és hosszú nyúlványok ) Rövid nyúlvány ( dendrit Hosszú nyúlvány ( axon ( sejtenként 1,2 db; hossza akár 1m is lehet ) Az axonon támasztó sejtek ( velős hüvelyű és szakaszos; a szakaszok között a befűződés helyei ) Az axon végén végfácskák a végfácska végén végtalpacskák A vétalpacskák egy másik neuronhoz nagyon közel de nem érnek össze. ( szinaptikus rés ( az egyik idegsejt végződése ( végtalpacska) és a másik idegsejt ( sejtfal vagy dendrit ) közötti távolság. Az a hely ahol az inger átadódik egyik idegsejtről a másik idegsejtre a szinapszis. Neuronok csoportosítása működés szerint. - érző neuronok: általában 2 axonos. Inger felvétel továbbítás - interneuron: sok nyúlvány, sok központ felé - mozgató (végrehajtó) neuron: a válasz az ingerre (izmokba (mozgás) vagy mirigyekbe (váladékképződés) végződik) Reflex: inger hatására létrejövő változás, válaszreakció Elemi ideg jelenségek: Feszültség különbség a sejten belüli ( és a sejten kívüli tér között -90mV + pozitív töltés Nátrium és Kálium kationokból; a - töltést a klorid és a fehérje anionok adják. Állapotbeli különbségek: - Polarizált állapot = nyugalmi állagot - Depolarizált állapot: ingerület hatására ( az ionok nem egyenlő eloszlása miatt akár +100-120mV feszültség különbség is mérhető - Repolarizáció: a nyugalmi potenciál visszaállása Ingerület átadás a szinaptikus résen keresztül a végtalpacskákban lévő szinaptikus hólyagokból ( csak egy irányba ) Végrehajtó neuronok Állatok idegrendszere: Csalánozók szövetesek működéselosztás Diffúz idegrendszer: idegsejtek elszóródva az egész testben. Az inger terjedése lassú és energia igényes Férgek: Dúc idegrendszer: kisebb idegsejt csoportosulások Gyűrűsférgek: hasdúclánc ( fejdúc és szelvényenként ismétlődő hasdúc ) (reflexek, féregmozgás ) Ízeltlábúak: nagyobb fejdúc ( puhatestűek is pl.: polipok ) Gerincesek: cső idegrendszer ( lándzsahal - nincs agy ) Halak: megjelenik az agy Minél fejlettebb az élőlény annál fejlettebb agy!! Az idegrendszer érző működése Külső és belső érzékelés ( az inger receptorok ingerületet adnak át ( az érző neuronoknak ( innen a gerincvelőbe megy a hátsó szarvon keresztül ( ahonnan átkapcsolásokkal a magasabb rendű központok felé ( agytörzs átkereszteződés ( talamusz ( minden érző rost átmegy rajta kivéve a szaglást ) ( agykéreg fali lebeny elülső része. Ha azonos feladatra szakosodott receptorok egy csoportba tömörülnek akkor érzékszervről beszélünk. Receptor fajták: mechano-, foto-, termo-, kemoreceptorok. Szem Helye: a koponya csontos ürege Felépítése: - szemöldök - szemhéj - szempilla - faggyúmirigy - könnymirigy - szemmozgató izmok - szemgolyó Szemgolyó felépítése: Ideg hártya ( retina; receptorok ): - csapok: színes látás, 3-4-szeres fény igény; legtöbb csap a sárgafoltban - pálcikák: kis fényenergia igény; fekete-fehér látás Fény hatására ingerületbe jönnek, különböző átkapcsolásokkal a látó központba, a nyakszirtlebenybe jutnak. Hallás és egyensúly érzékelés Külső fül: - a hangrezgések eljuttatása a halló szervhez Középfül: - dobhártya (feszes hártya) - halló csontocskák (kalapács, üllő, kengyel) Belső fül: - ovális ablak - csiga (halló szerv) - egyensúlyozó szerv A hang terjedésének útja: - külső hallójárat vezeti a középfülbe a levegő rezgéseit - megrezegteti a dobhártyát - hallócsontocskák - az ovális ablakon keresztül a csiga folyadékrendszerébe - a különböző magasságú hangok más-más távolságban rezegtetik meg a folyadékot a rezgés hatására a fedőlemez hozzá ér a receptorhoz és ingerületet hoz létre ami a hallás agyidegén keresztül jut az agy halántéklebenyi hallóközpontjába. Az ember központi idegrendszere Hierarchikus rend Nagy agy ( Közti agy hipotalamusz része ( Nyúlt agy ( Gerincvelő 1. Gerincvelő A csigolyák által létrehozott üregben ( csatorna ) helyezkedik el. Minden csigolyánál jobbra is és balra is ideg kötegek lépnek ki. Az ágyéki csigolyák 2. ,3. tagjától már csak idegrostok futnak tovább nem gerincvelő. A gerincvelő idegek mind kevert rostok ( érző és mozgató rostok együtt ) Érző ideg axonjai Idegsejtek Mozgató ideg axonjai A gerincvelőt 3 hártya védi; ezek között folyadék. A központi csatorna az agyvizet tartalmazza. 2. Agyvelő Helye: koponya csontos ürege. Tömege: kb. 1350-1500g között ( csimpánz 500g ) Felszíne barázdált Hártyák burkolják ( kötőszövet ) Célja: védelem és táplálás. Belűről kifelé: - pókhálóhártya - lágyhártya - keményhártya Felépítése Agytörzs: - nyúlt agy - híd - közép agy Köztiagy: - hipotalamusz - talamusz Nagyagy: - kéreg test - limbikus rendszer ( érzelmi központ ) - kéreg ( szürkeállomány ) Kisagy Fehér állomány ( a gerincvelőből érkező rostok haladnak rajta keresztül ) Nyúltagy: kapcsolatteremtés a gerincvelővel ( az öreglyukon keresztül ) életfontosságú vegetatív központ!! Védekezési reflex ( tüsszentés, köhögés, nyelés, szopás, könnyezés, légzés, keringésszabályozás, szemhéj zárás ) Táplálkozási reflex: nyelés, hányás, szopás, nyál elválasztás Automatikus reflex: légzés, keringésszabályozás. Híd: összeköttetés a nagyagy és a kisagy között Középagy: bonyolult testtartás és a reflexek központja Hipotalamusz: általános vegetatív központ ( belső szervek működése: máj, bél, légvétel ) - Szimpatikus hatás : Fűtő központ - Paraszimpatikus hatás: Hűtő központ - Táplálkozás és szomjúság központ - Agresszív magatartás, düh központ - Fájdalomérzékelés központ - Hormonális szabályozó központ Talamusz: ( a köztiagy része ) a felszálló pályák utolsó átkapcsolási helye. Nagyagy: a legfiatalabb és a legnagyobb, barázdált felszínű, két részre tagolódik ( jobbfélteke, balfélteke ) - homloklebeny - halántéklebeny - fali lebeny - nyakszirt lebeny Szürkeállomány a felszínen található Fehérállomány ( belül ) rostok alkotják. Rostjai - felszálló és leszálló idegek - egy féltekén belül köti össze a különböző rostokat - a két féltekét összekapcsoló rostok Kisagy: a mozgások összehangolására szolgál Szomatikus hatás: a kívülről jövő ingerületek feldolgozása ( akaratlagos ) Vegetatív: a belső környezet fenntartása, az életfunkciók szabályozása ( akarattól független ) Központ: - szomatikus: agyvelő, gerincvelő - vegetatív: agyvelő és gerincvelő idegsejt csoportok magok Környéki: - szomatikus: agyi idegek ( 12 pár ), gerincvelői idegek ( 31 pár ) - vegetatív: vegetatív rostok ( központból induló axonok ) Vegetatív idegrendszer csoportosítása működés szerint: Szimpatikus: a szervezet tartalékainak mozgósítását biztosítja (adrenalin(vércukorszint; szívműködés, légzés, vérnyomás, vér elvonás más szervekből ) Paraszimpatikus: tartalék képzés történik, rostjai az agytörzsből és a keresztcsonti szakaszból lépnek ki. Minden szerv kettős beidegzésű ( minden szervhez tartozik egy szimpatikus és egy paraszimpatikus ideg ) Néhány jellemző vegetatív hatás |Működés |Szimpatikus hatás |Paraszimpatikus | | | |hatás | |Szív működés |gyorsul |lassul | |Koszorú erek |tágulnak |szűkülnek | |Bőr erek |szűkülnek |tágulnak | |Vérnyomás |emelkedik |csökken | |Vércukor szint |emelkedik |csökken | |Oxigén szint, |nő |csökken | |légzés | | | |Hörgők |tágulnak |szűkülnek | |Bél perisztaltika |lassul |gyorsul | |Pupilla |tágul |szűkül | Az idegrendszer mozgató működése Mozgató központ: a nagy agykéreg homloklebenyének hátsó területe ( innen indulnak a mozgató rostok, pályák) Izom összehúzódás: ideg - izom szinapszis Izomrángás: inger hatására összehúzódás majd elernyedés Tartós izom összehúzódás: az izomrostot úgy éri ingerület hatás hogy nincs elernyedés. Izom tónus: a vázizmok állandóan mérsékelten feszült állapotban vannak; nincs 100%-os elernyedés ( készenléti állapot ) Pl.: egyensúlyi helyzet; állva normális testtartás; Mozgató pályák: Piramis pálya finom mozgás, akaratlagos Extrapiramidális pályák: durva mozgás, automatizált mozgások ( izomtónus ) Sima izom összehúzódás a gerincvelő középső szarvának vegetatív sejtjeiből indulnak ki, kilépésük az elülső szarvnál. Szívizom: nincs külső inger, saját ingerkeltés( szinusz csomó ( jobb pitvar ) ( nincs tartós összehúzódás ) Inger terjedése: pitvar kamra szünet. A nagyagy legmagasabb rendű működése - Szürkeállomány: kívül 4-5 mm vastag, barázdált felületű hogy nagyobb felületű legyen, tisztán idegsejtek. - Fehér állomány: idegrostok + csoportosult idegsejtek, limbikus rendszer belső és külső köre, a közti agy felett helyezkedik el. Külső kör a hipotalamusz működését befolyásolja + érzetek ( fájdalom, düh ) Belső kör: emlékképek Oszlopos működés: szemcsés sejtek és piramis sejtek Szürke állomány: 6 rétegű felváltva szemcsés sejtek és piramis sejtek, inger hatására egy oszlop lép működésbe. Piramissejtek hosszú axonok ( összeköttetés a rétegek között. Kosársejtek: nyúlványai az oszlopokat kötik össze. Társadalmi lény, eszközhasználat, beszéd, Kiválasztó szervrendszer Funkciója: A felesleges és káros anyagok eltávolítása a vérből A vér állandó összetételének beállítása ( vese ) Szervei: - páros vese ( bab alakú ) - húgyvezeték - húgyhólyag - húgycső Vese felépítése: kéreg állomány és velőállomány A szűrés folyamata: a vese testecskék ( nefronok ) segítségével. A vesetestecske a kéregállományban helyezkedik el egy hosszú csövecskével mely oda-vissza jár a kéreg és a vese medence közt elsődleges szűrlet ( 180 liter ). A másodlagos szűrlet a tartalma a medencébe ürül (1 liter vizelet). Vizelet tartalma ( víz, nátriumion, karbamid, káros anyagok ) ----------------------- Védelmi funkció Ez a kettő együtt fut tovább kevert rostként