Fogalmak a genetikában Populáció: Azonos fajhoz tartozó egyedek szaporodási közössége. Génállománya: A populációnak meghatározott génállománya van. A génállomány a populációban lévő allélok összessége. Az egyes allélok különböző gyakorisággal fordulnak elő. Hardy-Weinberg szabály: A populációban az allélok előfordulási gyakorisága csak a rekombináció hatására nem változik meg. (-genetikai egyensúly (ilyen csak az ideális populációban lehetséges) Ideális populáció: Nagy egyedszám, a szaporodási esély véletlenszerű, nincs be -és kivándorlás vagy mutáció. Ilyen a természetben nincs; A Hardy- Weinberg szabály érvényes rá. Természetes populáció: Az egyedszám változó, a szaporodási esély nem azonos, lehet egyed be -és kiáramlás és mutáció. A természetben előfordul; nyitott rendszer. A H-W szabály nem érvényes rá. Genetikai sodródás: Ez a genetikai állomány megváltozásának egyik oka; az egyedszám jelentősen lecsökken. Szélső esete: ha a populációból kiszakad egy tenyészpár és új populációt hoz létre. Génáramlás: Ez a genetikai állomány megváltozásának másik oka. Jelentése: az egyedek populációk között való vándorlása. Lehetséges a genetikai állomány cseréje. Mutáció: Az örökítő anyag öröklődő változása. Kiváltó oka lehet külső (sugárzás) és belső (sejtosztódás közbeni rendellenesség). Szelekció: A faj fennmaradása szempontjából a legelőnyösebb allélok választódnak ki és terjednek el. Fajtái (1) Stabilizáló szelekció: Egy populációban egy tulajdonsága nézve az átlagértéket képviselő egyedek szaporodásának kedvez. Pl. Pázsitfüvek (a széles és a keskeny levél közti állapot terjed el) (2) Irányító szelekció: Egy tulajdonságra nézve szélső értéket képviselő egyedek szaporodásának kedvez. Pl. Nyírfaaraszoló lepke (füst hatására a nyírfa befeketedett, így a fehér lepke sötét színűvé változott, alkalmazkodott) (3) Szétválasztó szelekció: Ha az eredetileg egységes természeti tényezők megváltoznak. A szélső értékeknek kedvez. (4) Mesterséges szelekció: Az ember által irányított, gyors, a tér és idő korlátait áthidalja. Genetikai rátermettség: Azt a valószínűséget fejezi ki, amellyel egy adott genotípus megjelenik a következő nemzedékben. Adaptáció: Alkalmazkodás a környezeti feltételekhez. Az öröklődő genetikai állomány is megváltozik. Adaptív mechanizmus: másolja más élőlények fenotípusát, a fennmaradás érdekében. Modifikáció: Alkalmazkodás a környezeti feltételekhez, viszont nem öröklődik. Izoláció: Elkülönülés. - földrajzi izoláció: Pl. Olyan puhatestűek esetén, amelyek külön folyóban élnek, nem képesek érintkezni - szaporodási izoláció: Térbeli és időbeli is lehet. Pl. két különböző faj más időpontban szaporodik, így egymással nem szaporodnak, csak ha összezárják őket. További ok: anatómiai eltérés. - Az izoláció hatására új fajok is keletkezhetnek Divergencia: Olyan fajok esetén, amelyek őseikhez képest más környezetben élnek, egyre nagyobb eltérés észlelhető. Ily módon távolodó irányba tart a fejlődés: ez a divergencia. (növényevőből ragadozóvá vált egy faj, stb. Pl. őshüllők) Konvergencia: Eltérő ősök, de azonos környezetben élő egyedek látszólagos hasonlósága. Pl. Erszényes emlősök, méhlepényes emlősök. Rekombináció: Géncsere, a tulajdonságok kombinálódása (apai és anyai).