A lipidek - felépítés, típusok, biológiai jelentőség
Különböző kémiai szerkezetű, de hasonló oldhatósági tulajdonságokkal
rendelkező szerves vegyületek gyűjtőneve. Vízben nem, csak apoláris
oldószerekben oldódnak (benzol, éter) - apolárisak maguk is, hiszen
molekuláikat apoláris, hosszú szénhidrogénláncok vagy gyűrűk alkotják.
Közismert lipidek a neutrális zsírok, amelyek glicerinből és három nagy
szénatomszámú zsírsavból épülnek fel (többnyire palmitin-, sztearin-, vagy
olajsav). Keletkezésük: kondenzációval (vízkilépéssel) - az észterkötés
helyén hidrolízissel felbontható. A keletkezett zsírmolekula kifelé
apoláros, semleges jellegű, innen a neutrális elnevezés. A természetben
leggyakoribb lipidek, növényekben, állatokban egyaránt megtalálhatóak,
főleg mint tartalék tápanyagok - a felhasználatlan tápanyag egy része
zsírrá alakul és felhalmozódik a szövetekben. A zsír esetenként
hőszigetelő, mechanikai védelmet is betölthet - bálnák, delfinek. A zsírban
oldódó vitaminok számára oldószer is (A,D,E,K) - halmájolajok.
Szobahőmérsékleten szilárdak vagy folyékonyak - szénláncok határozzák meg.
Ha hosszabb ideig levegőn hagyjuk a bennük levő telítetlen kötések megkötik
a levegő oxigénjét - avasodás. A növényekben elsősorban a termések húsos
részében és a magvakban található. Olivaolaj - olajfa terméséből.
Napraforgó, repce, szója, len. Tejben sokféle állati eredetű lipid
található kolloid formában.
A lipidek másik csoportja a foszfatidok. Felépítője: egy glicerin, két
zsírsav és egy foszforsav kapcsolódik össze észterkötéssel (illetve
foszfátészterkötéssel). Legegyszerűbb képviselőjük a foszfatidsav. A
molekula zsírsavakat tartalmazó része apoláris, a foszforsavat tartalmazó
poláris - ez a rész könnyen kapcsolódik vízmolekulákhoz. Ezért vizes
közegben cseppeket vagy hártyákat alkotnak (kolloid méretű) - biológiai
membránok létrehozásában van szerepük. Ennek kialakulását az apoláros
részek közötti van der Waals kölcsönhatások is elősegítik.
A lipidek közé soroljuk a szteroidokat is. Alapszerkezetük a szteránváz
(gonán). Szerepük: részt vesznek a sejt szerkezeti elemeinek kialakításában
- a koleszterin minden sejtben (membrán) megtalálható; a D-vitamin
előanyaga is idetartozik; epesavak (kólsav) - csökkentik a felületi
feszültséget, a zsírokat kolloid részecskékké változtatják, elősegítve
ezzel emésztésüket; nemi hormonok.
A karotinoidok az állat- és növényvilágban is elterjedtek. Szénláncukban
konjugált kettős kötésű rendszer van - színesek (többnyire vörösek,
sárgák). Karotin (sárgarépa) - fotosz. pigment is, likopin (paradicsom),
xantofill - fotosz. pigment is. Az A-vitamin kiindulási anyaga, illetve a
szem fényérzékeny anyagának alkotórészei is ebbe a csoportba tartoznak.
A viaszok olyan észterek, amelyek egy nagy szénatomszámú alkoholból és nagy
szénatomszámú karbonsavból épülnek fel. Növények és állatok (bogarak)
kültakaróján található meg.